Az MLSZ egykori elnöke nem titkolta, hogy nem tartja a helyesnek ahogyan hazánkban működnek az egyes klubok akadémiái…
Az NB II-es BVSC-Zugló sportigazgatójaként tevékenykedő egykori MLSZ-elnök, Kisteleki István az NB1.hu-nak adott interjúban osztotta meg véleményét a magyar akadémiai rendszerről:
“Az akadémiákból kijövő játékosok nagyon egysíkú és idegrendszerileg rendkívül gyenge játékosokká válnak. Holott minden lehetőségük meglenne arra, hogy nemzetközi szinten is jó futballistákká váljanak. Meggyőződésem, hogy ez a fajta akadémiai képzés elavult, rossz, és nem emberbarát. Nem tudnak egyéniségek kijönni onnan, és emiatt egysíkú a magyar futball. Ezen kellene hatalmasat változtatni, de ehhez nagyon-nagyon jó edzők kellenének, akik ténylegesen értik ezt a szakmát. Az egyéniségek nem tudnak kifejlődni, mert nem hagyják őket, és olyanok lesznek, mint Az ember tragédiájában a falanszter-szín, ahol mindenki széklábat akar faragni, ahelyett, hogy alkotna. Ez sajnos az egész labdarúgásunkra rányomja a bélyegét. Ha ezen nem változtatunk, akkor nem fogunk tudni minőségileg előrelépni.”
“Míg korábban 30 százalék pedagógiai és 70 százalék szakmai munka kellett a boldoguláshoz edzőként, ez ma 70 százalék pedagógia, motiváció, és 30 százalék csak maga a futball. Azok a játékosok, akik felnőttek egy bizonyos rendszerben – amelyet egyébként rendkívül rossznak tartok -, be vannak egy bizonyos rezervátumba zárva, és a tudásuk, illetve az emberi jellemük is nagyon-nagyon nehezen fejlődik. Mi ebbe ütköztünk bele, és ez nem Urbán Flóri vagy Szekeres Tomi hibája, hanem a magyar labdarúgás legnagyobb problémája” – tette hozzá Kisteleki.
“Aki fejlődik, egyre jobb játékos lesz, de ha nem, akkor sem nyesem vissza, hogy falanszterben futballozzon. A labdarúgás érzelmi játék, amelyet nagyon kell szeretni, és amikor ezek a játékosok elkezdenek futballozni, akkor igenis érzik ezt a szeretetet. De az akadémiákban a játékosok nagyon-nagyon le lettek nyesve. Nincs meg az öröm a futballjukban. Én azt mondtam a játékosaimnak a mérkőzés előtt, hogy ha egy dologban tudtam nekik segíteni – meg lehet erről őket is kérdezni -, a foci szeretetében, akkor arra nagyon büszke vagyok. Élvezték a focit, az edzéseket, hogy együtt vagyunk, és ez nagyon nagy dolog. A futball erről szól, nem arról, hogy bójától bójáig fuss. Ha csak ezt teszik évekig, akkor nem fognak tudni futballozni” – vélekedett a sportvezető.
