Ma ünnepli 83. születésnapját a Juventus legendás olasz hálóőre, nevezetesen Dino Zoff. Honlapunk ennek aprópoján feleleveníti a korábbi kiváló portás elképesztő karrierjét, aki visszavonulása után edzőként is kipróbálta magát.
(Photo by Juventus FC – Archive/Juventus FC via Getty Images)
Dino Zoff 1942. február 28-án látta meg a napvilágot a Gorizia megyei Mariano del Friuliban. Édesapja kérésére szerelőnek tanult arra az esetre, ha a labdarúgóként nem futna be. Az ifjú Dino a futball mellett érdeklődött a kerékpározás és a futás iránt is. Karrierje nem indult fényesen, 14 esztendősen próbajátékon vett részt az Internél és a Juventusnál, de alacsony termete miatt mindkét klubnál elutasították. Végül az Udineséhez került, 1961 nyarától csatlakozhatott a legjobbak közé. Az 1961/1962-es szezonban a Fiorentina ellen debütált a Serie A-ban, majd később további három bajnokin kapott lehetőséget. Az Udinese a kiírás végén kiesett az élvonalból, a másodosztályban ő lett az első számú hálóőr, a klub ugyan nem jutott vissza az élvonalba, viszont a 21 esztendős Zoff számára volt visszaút.
Dino Zoff 1963 nyarán ugyanis csapatot váltott, ekkor a Mantova együtteséhez igazolt, ahol egy idényt leszámítva stabilan az élvonalban bizonyíthatott. Az 1964/1965-os szezon végén a Mantova kiesett a Serie B-be, majd ezt követően a klub vissza is jutott az élvonalba. Zoff egészen 1967-ig erősítette a csapatot, tehát három évet a Serie A-ba védhetett. Összesen 134 mérkőzésen állt a Mantova kapujában, ezeken 114 találatot kapott, 63 találkozón pedig érintetlen maradt a hálója.
Az akkor már komoly Serie A-s rutinnal rendelkező, de még mindig csak 24 esztendős Dino Zoff a Napolihoz írt alá, új klubja 60 ezer eurót fizetett érte. A nápolyi alakulathoz szintén első számú kapusként érkezett, itt ötszezont töltött el. Az 1967/1968-as szezonban a második, míg az 1970/1971-es idényben a harmadik lett a Napolival a bajnokságban, 1972-ben pedig az Olasz Kupában jutott el döntőig társaival. Zoff öt év alattt összesen 189 tétmérkőzésen védte a nápolyi gárda kapuját, ezeken 168 találatot kapott, 82 találkozón érintetlen maradt a hálója.
Dino Zoff 1972 nyarán 180 ezer euróért cserébe ismét csapatot váltott, a Napolitól a Juventushoz igazolt át, ahol igazi legenda lett. A torinói gárda kapuját tizenegy szezonon keresztül védte, emellett rengeteg sikerben volt része. Társaival hat bajnoki címet, két Olasz Kupát és egy UEFA Kupát nyert. Kétszer bejutott a BEK-döntőbe is a Juve színeiben, először 1973-ban, majd másodszor 1983-ban, de mindkétszer a vesztes csapat tagja lett. Minden sorozatot egybe véve 473 találkozón állt a Juventus kapujában, összesen 351 gólt kapott, 227 meccsen pedig érintetlen maradt a hálója. Zoff a torinói klub futballistájaként vonult vissza az 1982/1983-as idényt követően, ekkor már 41 esztendős volt.
Az olasz válogatottban 1968. április 20-án mutatkozott be, majd az Európa-bajnokságon is ő védte a nemzeti csapat kapuját, melyet megnyert Olaszország. Kisebb megszakításokat eltekintve 1983-ig ő volt a nemzeti együttes első számú kapusa, 112-szer húzhatta fel magára a címeres mezt, az 1968-os Eb-győzelem után 1982-ben világbajnok lett társaival.
Visszavonulása után trénerként is kipróbálta magát, 1985-1986-ig a Juventus kapusedzője volt, majd 1988-1990-ig a klub vezetőedzője. Az 1989/1990-es idényben a torinói csapattal UEFA Kupát és Olasz Kupát nyert. Innen a Lazióhoz vezetett az útja, több ízben is volt a klub trénere, először 1990-1994-ig, majd később 1997-ben és 2001-ben is irányította az együttest fél-fél évig. Zoff 1998-2000-ig az olasz válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott, a 2000-es Eb-n ezüstérmet szerzett tanítványaival. Utolsó csapata a Fiorentina volt, ahol 2005-ben dolgozott.
Dino Zoff tehát fantasztikus karriert futott be labdarúgóként, kétségtelenül minden idők egyik legjobb kapusa volt. Edzőként szintén ért el szép eredményeket, de vitathatatlanul játékos pályafutása sokkal emlékezetesebb maradt. Isten éltessen még sokáig, Dino Zoff!
