Az MLSZ nyilvánosságra hozta a következő ötéves terveit, melyet az idei éves közgyűlésen fognak megvitatni…
Az MLSZ május 9-én Telkiben tartja éves rendes közgyűlését, a szövetség pedig már hétfőn közzétette a tervezett napirendi pontokat, és az ahhoz kapcsolódó legfontosabb részleteket, dokumentumokat.
A közgyűlésen számtalan jövőbeli tervet meg fognak vitatni, mint például az NB I-es osztályozó vagy a támogatások témaköre. „Az MLSZ 2025-2030 közötti stratégiájának elfogadása” című dokumentumból kiderül, hogy a szövetség ezúttal is megnevezett néhány fontos célt a következő évekre vonatkozóan.
A tervek szerint az eddiginél is több plusz anyagi forrás lesz elérhető majd azon csapatoknak, amelyek betartják azt a szabályt, hogy minimum 5 magyar játékosnak egyszerre pályán kellene lennie – ez pedig most az MLSZ következő öt évre szóló stratégiai tervében is előkerült. Ha az alábbi terveket elfogadja a közgyűlés, tartósan is fennmarad a következő években.
„Cselekvési terv: Az MLSZ az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy fő U21-es játékos legyen. Az NB II-ben csak magyarok léphetnek pályára, két fő U20-as labdarúgónak végig a pályán kell lennie.”
A fiatal labdarúgók nemzetközi versenyképességének javítása érdekében az MLSZ cselekvési terveként megfogalmazta: „utánpótlásközpontok számának csökkentése, a tehetségek koncentrálása, a támogatás minőségi munkához való igazítása minden szinten. Az egységes mérések, protokollok szigorúbb ellenőrzése”.
Az MLSZ a következő évek stratégiájaként kiemeli, hogy a 2025-2030-as időszaknak egyértelműen a minőségről kell szólni. A cél minél több nemzetközi szintű játékos nevelése, értékesítése. Elvárás, hogy – folytatva a pozitív irányt – a magyar labdarúgás versenyképessége tovább nőjön, hazánk az 55 UEFA tagország rangsorának felső harmadába tartozzon, a felnőtt válogatott újabb világversenyekre kvalifikálja magát.
Az utánpótlás-válogatottaknál az U17 és U19 válogatottakkal szemben elvárás legalább egy-egy EB-döntőbe jutás. Ehhez a megfelelő kiválasztás után a technikai alapok elsajátítása, a mozgáskoordináció és a játékkészség fejlesztése, valamint a tehetségek megfelelő fizikai felkészítése szükséges.
A szövetség megjegyzi, hogy a klubokban zajló munkát az akadémiákat felügyelő Sportintézettel közösen tervezi segíteni és ellenőrizni. Ugyanakkor a minőség érdekében koncentrálni kell a legjobb labdarúgókat, edzőket, ami adott esetben kevesebb kiemelt utánpótlásklubot jelent. A Szövetség a magyar és fiatal labdarúgók szerepeltetését kiemelten támogatja a következő öt évben, a támogatások jelentős része ehhez lesz igazítva. Mindezek mellett a felelős döntést hozó vezetők és a labdarúgásunk fejlődésében kulcsszerepet játszó edzők tudását, presztízsét is növelni szeretnék.
A dokumentumban olvasható kritika a magyar klubok piaci alapú gazdálkodásának hiányáról is: „Ezen a területen nem történt előrelépés. A klubok a fiatal játékosok tudatos nevelése és értékesítése helyett inkább külföldről vesznek játékosokat. A fiatal labdarúgók külföldre történő értékesítésében a játékosok számát és összértékét tekintve is messze az utolsók vagyunk a régióban.”
A dokumentumban továbbra is tervként szerepel, hogy napirenden van az osztályozó bevezetésének kérdése is az NB I-ben: „Mind gazdasági, mind sportszakmai szempontból megvizsgáljuk ugyanakkor a versenylebonyolítás lehetséges változtatásainak (pl. play-off, kiesők számának megváltoztatása) hatásait, és amennyiben a hatáselemzések indokolják, beavatkozunk.”