Talán nem nagy kockázatvállalás azt kijelenteni: ebben a szezonban sem lesz magyar klubcsapat az európai kupaporondon. ‘Kicsit’ már olyan, mintha Európa futballtérképéről letörölték volna Magyarországot…
Tegnap is felülemelkedtek egy magyar klubon (forrás: facebook.com/lechpoznan.oficjalna)
Lassacskán hozzászokhatunk, hogy magyaroktól mentes csapat szinten Európa, és ez nem csak a klubokra jellemző, ám a válogatottunk nagyon közel áll jelenleg ahhoz, hogy kvalifikálja magát a 2016-os franciaországi Európa-bajnokságra. Ráadásul a válogatottnak jól is megy, észre lehet venni a fejlődést, és az akarást. Ezt kevésbé lehetett tegnap este látni, amikor a Videoton FC a Lech Poznan otthonában szállt harcba az Európa Liga Play-Off párharc első felvonásán, hogy közelebb kerüljön a főtáblához. A magyar klub csak távolodott viszont a hőn áhított 48 fős mezőnytől, így a pár éve még a sorozat csoportköréből is továbbjutási reményekben bizakodó klubnak vélhetően már csak az NBI-re kell fókuszálnia az idényben. Persze nem kell ezt tragédiaként megélni, el lehetne könyvelni, hogy ilyen a focink, hisz nem is villoghatnak a világ összes országának futballcsapatai a nagy sorozatokban, és nem is juthat el oda mind. De régen minden sokkal másabb volt. Talán itt azzal van a baj, hogy az akarást sem lehet felfedezni sok csapat játékában, vagy éppen beüt a ‘magyar betegség’, aztán meg jöhet a szokásos magyarázkodás is. Mindenesetre nagy a változás – évtizedek teltek el eddig úgy, hogy a nagyon jóból a mostani színvonalba csapott át a magyar foci, tekintve azt globálisan is. Azért hinni kell még a feltámadásban. Pedig milyen legendás volt a magyar foci!
Valóban itt tart a focink?
Pár évvel ezelőtt a Debrecen csapata két egymást követő szezonban is ott volt két sorozat főtábláján. A Loki 2009-ben a BL-ben szerepelhetett, ami óriási szó volt a Fradi korábbi szereplését követően, hiszen sokat kellett arra várni, hogy ismét magyar csapat lehessen Európa legjobb 32-es mezőnyében. A DVSC próbálta állni a sarat, de főleg a Lyon és a Fiorentina által is nagy pofonba szaladt bele a hajdúsági együttes. A következő évben az Európa Ligában küzdhetett a csapat, de ott sem jött meg az áttörés, viszont a pontmentes BL-szerepléshez mérten sikerült pontokat szereznie a Lokinak, igaz, a Sampdoria ellen aratott ‘siker’ egy olyan meccsen jött, amelynek az olasz csapat számára már nem volt tétje. Majd jött a Vidi 2012-es álomszereplése, hiszen a székesfehárvári klub nem akárhogyan jutott az Európa Liga főtáblájára, s ott nem is akárhogyan szerepelt. Hajszál híján múlott a Vidi csoportból való továbbjutása, és akkor tényleg nem volt ok a sopánkodásra. A srácok küzdöttek, akartak, ennyi jött össze és ez nagyon is szép volt. Persze azon lehet keseregni, hogy kevésen múlott a kieséses szakasz, de nem szabad kudarcként megélni azt az EL-szezont a Vidire tekintve. A csapat azóta jócskán átalakult, főleg mostanra, s a tavalyi bajnok edzőváltáson is átment és sokan eligazoltak a klubtól. A Casoni által átvett egyesület azóta mélyrepülésbe kezdett, ugyanakkor kivívta annak lehetőségét, ha már a BL-ben nem is, de az Európa Ligában szerepelhessen. Tegnap este ennek a lehetőségnek is eloszlani kezdtek reményei, s foszladozni kezdett az a térkép, melyen Európa futballja van kivetítve, de a magyararok valahogy onnan mindig kiszakadnak. A Lech Poznan jól elbánt a Vidivel, ugyanis a lengyel bajnok 3-0-ra verte meg a magyar bajnokot. Osztálykülönbség? Tényleg ekkora a különbség. Néha úgy tűnt, nem. A játék sem volt feltétlen rossz, és ezért sem lehet összeomlani, mert a papírforma sem a Vidi mellett szólt. Talán csak az az elszántság hiányzik, ami mára már olyan országok csapataiban is megvan, amit sokan nem gondolhattak volna. A főtáblákon és azok kapujában kazah, izlandi csapatok, így jól esne egy újabb magyar meglepetés is. Ahhoz, hogy ez még ebben a szezonban összejöjjön, a Vidinek tarolnia kéne jövő héten. Ami viszont elkeserítőbb lehet – az elmúlt évek európai kupaselejtezőiben is elvérző klubjaink sokszor nem szoros meccseket buktak el, hanem nagyon simán kaptak ki olyan ellenfelektől – akik nem lebecsülendők természetesen – akiknél sokkalta komolyabbakkal is kell számolni a csoportkörökben.
Magyarok a nagyvilágban
Szerencsére, ha klubszinten kicsit néha elkeserítő is a helyzet, vannak bőven tehetséges játékosaink külföldi kluboknak, és azt sem lehet mondani, hogy hazánkban nem lennének. A tegnapi Vidi meccs kapcsán is érdemes megemlíteni a Lech magyar támadóját, Lovrencsics Gergőt, aki csapata második góljában tevékenyen részt vett. Rajta kívül Holman Dávid is a poznaniak labdarúgója, akinek szintén jutott szerep a tegnapi találkozó során, igaz, őt csak a végén vetette be a lengyel klub edzője. Ha pedig már Lengyelország – épp a Videoton kíváló támadója igazolt még a lengyelekhez, a Legia Varsó csapatába. Nemanja Nikolic hamar megtalálta góllövő cipőjét a lengyeleknél is, és ontja a találatokat új csapatának mezében, és hamar bejátszotta magát a Legia kezdőjébe. Ha kicsit pedig elkalandozunk az öreg kontinensről, akkor érdemes a tengerentúlra vetni tekintetünket, ahol az MLS-ben szereplő Sporting Kansas City tagja Németh Krisztián. Némó is lehengerlően teljesít, sokak megkedvelték már a helyiek közül is, és ez természetesen érthető. Európába visszatérve érdemes említenünk azt a Stieber Zoltánt, aki iszonyatosan nagy gólt lőtt a finneknek, sorsdöntő Eb-selejtezőt megnyerve ezzel válogatottunk számára. Sajnos jelenleg érthetetlen módon kegyvesztettként tagja Stieber az ‘állandó’ Bundesliga csapatnak, a Hamburgnak. Jó támadóink mellett vannak jó kapusaink is. Bogdán Ádám már a Liverpool tagja és jó visszajelzéseket hallani felőle, míg Köteles László évek óta a Genk oszlopos tagja, nagyszerű teljesítményt nyújtva csapata kapujában. Számos külföldön játszó labdarúgónkat fel lehetne még sorolni, hiszen a magyarok e téren is jelen vannak mindenhol, és tudnak maradandót alkotni. Dzsudzsák már hosszú évek óta külföldön játszik, s a nemzeti csapat alappillérévé, csapatkapitányává vált. Válogatott szinten is ezért lehet reménykedni, és az új szemlélet miatt, ami kialakulni látszott Dárdai irányítása alatt. Ha a nemzeti csapatot nézzük: felnőtt válogatottunk 1986 óta (Világbajnokság, Mexikó) nem szerepelt sem Európa-bajnokságon, ahogyan vébén sem. Remélhetőleg ez a rossz széria hamar megszakad már.
Nagy Dávid
