A sokkal jobban futballozó és koncentráló Videoton visszavágott a Honvédnak, Angyalföldön a cserecsatár gólja döntött.
Mire megy második tétmeccsén Horváth Ferenc, mint Vidi-edző? Tehettük fel a kérdést a találkozó előtt. Nos, úgy tűnik, jót tett a váltás a fehérváriaknak, hiszen a Honvéd ellen nagy elánnal vetette magát a küzdelembe a piros-kék alakulat, igaz ez még akkor is, ha közben a kispestiek előtt is adódott lehetőség. Az első nagyobb helyzet Simon Ádám előtt adódott, de alig kerülte el fejese a kaput. Maradt támadásban a címvédő, Gyurcsó is alig tévesztett Nego centerezése után. Látható volt, hogy már nyoma sincs a szezon elején tapasztalt tétova, fejetlen, elképzelés nélküli futballnak. Ám azt is lehetett látni, hogy leginkább a jobb oldalon próbálta megbontani ellenfele védekezését Horváth Ferenc, így igencsak egysíkúvá vált a hazaiak játéka, de a kispestiek nem éreztek rá a bajra. És ha ez nem lett volna elég, a játékrész derekán elveszítették Stopirát a fehérváriak, akit sérülés miatt Szolnoki váltott. Továbbra is a Videoton dominált, de egyre több veszélyt jelentett a Honvéd is a kapura, mi több félóra elteltével megszerezhette volna a vezetést a Honvéd, igen ám, de hárman is lesen voltak, így hiába kötött ki a labda a hálóban. Az ellentámadásból pedig Feczesin csukafejessel előnyhöz jutatta övéit szemre is tetszetős akció végén. Nem vett vissza a lendületből a bajnok, hanem folytatta az offenzívát, és a lefújás előtt meg is szerezte második találatát. Gyurcsó egy megpattanó labdát lőtte bal sarokba, Kemenes hiába vetődött.
(fotók: vidi.hu)
Ezzel megérdemelten vezetett a szünetben ilyen különbséggel is a hazai alakulat, amely, ha jobban összpontosít, már a félidőre eldönthette volna a találkozót. Fordulás után alábbhagyott a lendület, így aztán egészen negyedórát kellett várni említésre méltó eseményhez: a hazaiak kapuja előtt kisebb kakaskodás alakult ki, melynek végén három sárgával nyugtatta meg a kedélyeket Iványi. Hogy ez mennyire paprikázhatta fel a Vidit, nem tudjuk, mindenesetre Gyurcsó szögletet követően Juhász fejelt tisztán kapufára, onnan meg a hálóba pattant a labda. Két perccel később újabb gólt szerezhetett volna a Videoton, de Gyurcsó az égbe lőtt. A gól után gyorsan reagált Marco Rossi, de a fővárosiak ezt a partit már elveszítették, míg a Videoton egy pontra megközelítette a piros-feketéket. A hajrában ugyan volt még két-három lehetősége az előny növelésére a hazaiaknak, de egyszer Kemenes védett nagyot, majd Feczesin elől Baráth mentett. Megérdemelten tartotta otthon a három pontot a címvédő.
Videoton – Honvéd 3-0 (2-0)
Sóstói stadion, 1500 néző, vezette: Iványi Zoltán
Videoton: Danilovic – Nego, Vinícius, Juhász, Stopira (Szolnoki, 22.) – Pátkai, Simon Á. (Pölöskei Zs., 51.) – Gyurcsó, Oliveira (Kovács I., 77.), Suljic – Feczesin
Honvéd: Kemenes – Botka, Lovric, Bobál D., Baráth B. – Hidi (Vasiljevic, 72.), Kamber – Nagy G., Vernes, Gazdag (Holender, a szünetben) – Youla (Délczeg, 68.)
g.: Feczesin (34.), Gyurcsó (45+1.), Juhász (64.)
s.: Feczesin (35.), Szolnoki (61.), Danilovic (61.) ill.: Vernes (9.), Gazdag (40.), Youla (61.)
kiállítás:
(fotó: nb1.hu)
Csalódott csapatok csatájaként lehetne jellemezni az összecsapást. Egyrészről a Vasas a bajnokságban utolsó előttiként kullog, míg a DVTK nemcsak az NB I-ben, de a Magyar Kupában is szenved, illetve csak szenvedett, ez utóbbitól a Kozármisleny szabadította meg. Ehhez képest pörgős, jó iramú első félidőt láthattunk, rengeteg kihagyott helyzettel. Az első negyedórában felváltva forogtak veszélyben a kapuk, de gól nem esett. Egy kis közjáték is színesítette az meccs elejét, mintegy öt percig állt a játék, mert elszakadt a hálótartó kötél, így azt helyre kellett pofozni. A folytatásban sem sokon múlott, hogy valamelyik együttes megszerezze a vezetést, de minden siker nélkül. Itt Remilit és könyvest, ott Bognár Istvánt lehet kiemelni, no meg Tamás Márkot, aki rendre jókor lépett be a játékba, megakasztva a hazaiak támadásait. Igazából egyik csapat sem tudott hiba nélkül felépíteni egy támadást, aminek következtében a szabad-, és szögletrúgások után alakultak ki inkább gólveszélyes helyzetek. De a gól nélküli döntetlen megfelelt a játék képének. Térfélcsere után a Vasas folytatta támadásait, nem kevesebb, mint négy szögletet rúghattak Szanyó Károly tanítványai az első tíz percben, minden eredmény nélkül, majd átmenet nélkül visszaesett a színvonal, viszont a fővárosiak továbbra is fölényben futballoztak, mígnem jött a feketeleves, azaz Bacsa Patrik. Alig állt be a támadó, és tulajdonképpen első labdaérintéséből megszerezte a vezetést a miskolciaknak. Ki más adta a gólpasszt, mint Bognár István. Hogy nem lett egyenlő, arról Rados gondoskodott. A hajrában Lipták kezét érte a labda, a megítélt tizenegyest azonban Remili gyatrán rúgta, a horvát kapus könnyedén védte. Miközben a többi pályán véget ért a találkozó, a miskolciaknak még volt mit menteni, ugyanis a végjátékban beszorultak a vendégek, de Rados bravúrral kotorta ki Novák fejesét, így megőrizve csapata előnyét,
Vasas – Diósgyőr (0-0)
Illovszky stadion, 1500 néző, vezette: Karakó Ferenc
Vasas: Nagy G. – Osváth A., Grúz, Pajovic, Hangya – Czvitkovics, Vukasovic – Berecz (Vida M., 75.), Könyves (Novák, 81.), Remili – Pavlov (Kenesei, 62.)
DVTK: Rados – Okuka, Lipták, Tamás M., Eperjesi (Bacsa, 69.) – Manjrekar, Nemes M. – Kitl (Egerszegi, 90+1.), Bognár I. (Nikházi, 86.), Barczi – Novothny
g.: Bacsa (70.)
s.: Könyves (36.), Remili (90.) ill.: Tamás M. (68.), Lipták (80.)
kiállítás:
Gavalovits Sándor
