Bejelentette visszavonulását az amerikaiak ikonja, aki mindent megnyert, amit lehetett válogatott szinten.
Újabb legendával lett szegényebb a női labdarúgás, miután minap nyilvánosságra hozta döntését Abby Wambach, a USWNT csapatkapitánya, hogy nem folytatja karrierjét.
Tizenöt évet töltött el a nemzetközi futballban a legenda, aki 252 válogatott találkozót tudhat maga mögött. Megannyi siker áll Abby neve mellett. Elképesztő szám, ahogyan a 184 válogatottbeli gól is. Az amerikai labdarúgót december 16-án búcsúztatja el a válogatott Kína elleni barátságos mérkőzéssel New Orleans-ban. Ez egy tíz mérkőzéses túra utolsó állomása lesz. A nyári világbajnokságon aranyérmet szerző USA tagja sokáig érlelte döntését, mielőtt kedden nyilvánosság elé állt. Wambach rekordját nehéz lesz megdönteni, ugyanis sem a férfi, sem a női mezőnyben nincs játékos, aki mind válogatottságban, mind gólokban ilyen teljesítményt tudott/tud nyújtani.
„Sokat mérlegeltem, és beszélgettem erről barátaimmal, családommal, és edzőimmel, úgy döntöttem, hogy befejezem – mondta Wambach. – Sok munkánkba telt, hogy nyáron az Egyesült Államok nyerte a világbajnokságot, és optimista vagyok a civil életet illetően. Csodálatos pályafutás áll mögöttem, sok szép emlék kötődik a futballhoz. Most kíváncsian várom, mit hoz a következő fejezete életemnek.”
A harmincöt esztendős játékos négy világbajnokságon vett részt, emellett nyert két olimpiai aranyat is. 2004-ben Athénban, majd 2012-ben Londonban emelhette magasba a trófeát. A kettő között Pekingben hiányzott sérülés miatt.
A világbajnokságok történetében is előkelő, második helyen áll a gólszerzőket tekintve, hiszen 14 gólt is szerzett a seregszemléken, a brazilok ásza, Marta előzi meg.
Nem is kívánhatna nála jobb játékost Jill Ellis, aki a USWNT szövetségi kapitánya. A szakember szerint Wambach az egyik legnagyobb labdarúgó, akivel dolgozott. „Abby olyan futballista, aki túlmutat a sportágon. Az öröksége, amit játékosként hagy, mindenkinek példa lehet. A személyisége, és a tehetsége inspirálóan hat, elég csak nézni a játékát, és azt, hogy mit tett ezért a gyönyörű sportágért. Büszke vagyok, és boldog, mert karrierje csúcspontján köszönhet el, úgy, hogy magasba emelhette a világbajnoki trófeát.” – méltatta Ellis.
Wambach számokban: Mary Abigail Wambach néven született 1980. június 2-án a New York állambeli Rochesterben.
Klubjai (mérkőzés/gól): 2002-2003Washington Freedom (37/23) 2009-2010Washington Freedom (41/21) 2011magicJack (játékos-edző, 13/9) 2013-2015Western New York Flash (28/17)
2001-2015 USWNT (252/184)
Díjai: Világbajnok 2015 világbajnoki ezüstérmes 2011 világbajnoki bronzérmes 2003, 2007 olimpiai bajnok 2004, 2012
Az év játékosa Amerikában 2003, 2004, 2007, 2010, 2011, 2013 Év újonca 2002 Bronzcipős a világbajnokságon 2011 Ezüstlabdás 2011 Év női sportolója az AP-nál 2011 Év labdarúgója a FIFA-nál 2012
Természetesen, ahogy Jill Ellis is utalt rá, nemcsak a pályán, de azon kívül is igencsak aktív Abby, hiszen az Epilepszia Alapítvány, a diabéteszes gyermekek életét segítő Research Foundation jótékonysági munkáiból is kiveszi részét, valamint Mia Hamm alapítványában is tevékeny részt vállal azzal, hogy az évente megrendezésre kerülő Soccer Challenge bevételeit a Los angelesi gyermekkórháznak gyűjtik. Négy éve a chicagói maratonin Alex Morgannel és Hope Solóval a Bank of Amercian jótékonysági kampányában ötmillió dollárt gyűjtöttek a Juvenil Diabetes Association nevében. Majd 2013-ban nagykövete lett a sportbeli homofóbia és transzfóbia ellenes küzdelem jegyében létrejött Ally-nak, amely egy civil, nonprofit szervezet. Ez utóbbi érinti Abby-t is, hiszen 2013-ban megházasodott, párja Sarah Huffmann. Az esküvő nagy visszhangot váltott ki szerte a világon. Minden médiában vezető hír volt Wambach és Huffmann egybekelése. „Nem tudok beszélni más helyében, de nyitott vagyok, és voltam, más inkább bezárkózik, de eljött a nap, amikor nem tudom magamban tartani. Soha nem éreztem, hogy más lennék emiatt. Mindig is az vagyok, aki voltam, és jól érzem magam. A saját döntésem volt.” Hozzátette, nem politikai okokból tette, és nem volt nehéz, mert mindig is szabadnak érezte magát.
