Magyarországon ötven embert gyanúsítottak meg 33 labdarúgó-mérkőzés eredményének manipulálása és az ezzel kapcsolatos fogadási csalás ügyében abban a nemzetközi bundabotrányban, amelyben egy nemzetközi bűnszervezet a gyanú szerint az Európai Unió országaiban mintegy 380, Európán kívül pedig további 300 futballmérkőzést bundázott meg – hangzott el az öt ország nemzetközi nyomozócsoportjának közös tevékenységét ismertető sajtótájékoztatón hétfőn.
Németh Baján, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozója elmondta, hogy Magyarországon egy időben 12 helyen tartottak házkutatást, amelynek keretében 320 ezer eurót foglaltak le a hatóságok, három játékost és négy játékvezetőt pedig őrizetbe vettek.
A magyar hatóságok tevékenységét ismertető főnyomozó arra is kitért, hogy a bűnszervezet magyar tagjai 2010-ben csatlakoztak a hálózathoz, részt vettek a fogadások, az utazás megszervezésében, a kenőpénz átadásában, majd a tranzakciókról értesítették a szervezet vezetését. A magyar hatóságok által folytatott nyomozás adatai szerint a csalók esetenként 40 és 600 ezer euró közötti vesztegetési pénzt fizettek, a csalás pedig mérkőzésenként 200 ezer és 2 millió euró közötti kárt okozott.
Angeli László, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze emlékeztetett arra, hogy az első mérkőzést, amellyel kapcsolatban “gyanúsításközlés” történt, 2007-ben játszották, a bűnszervezet magyar tagjai pedig összesen hét mérkőzéssel hozhatók közvetlen összefüggésbe. Az ügyész rámutatott, a csalók arra is kísérletet tettek, hogy kifejezetten a mérkőzések manipulálása céljából rendezzenek futballtornát. Angeli magyar újságírók előtt elmondta, a magyar hatóságok február 22-ig hosszabbították meg a nyomozást, és az várhatóan akkor be is fejeződik, utána pedig 60, vagy rendkívüli esetben 90 nap áll rendelkezésére a vádhatóságnak, hogy vádat emeljen.
Andreas Bachmann, a bochumi ügyészség ügyésze ismertette a legfontosabb adatokat: 425 játékost, játékvezetőt és egyéb tisztségviselőt vesztegettek meg a futball világában 380 meccsel kapcsolatban, az ügy legtöbb gyanúsítottja pedig Németországban van. Az ügyész elmondása szerint a bűnszervezet legalább 8,5 millió euró tiszta hasznot tehetett zsebre és 2,1 millió euró kenőpénzt fizetett ki a mérkőzések eredményének befolyásolására. A német nyomozás adatai szerint a legmagasabb összeget, 140 ezer eurót, Ausztriában fizették ki, és itt tudnak a legnagyobb nyereményről is: egy mérkőzés után 700 ezer eurót tehettek zsebre a bűnözők.
A megbundázott mérkőzések között volt az élvonalbeli bajnokik mellett világbajnoki és Európa-bajnoki selejtező, valamint két Bajnokok Ligája-meccs is.
A képet árnyalandó Friedhelm Althans, a bochumi rendőrség főfelügyelője elmondta, hogy ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, hiszen csak olyan esetekről számolhattak be, amelyekben bebizonyosodott a csalás. Ráadásul, mint elmondta, a bunda bizonyításához nem elég azt bizonyítani, hogy egy meccs eredményét manipulálták, azt is bizonyítani kell, hogy fogadtak is a mérkőzésre.
A főfelügyelő a szervezet felépítését is ismertette: a ranglétra alján azok találhatók, akik megszervezik magát a csalást, a pénz átadását, fölöttük pedig a manipuláció szervezői helyezkednek el, akik fölött a manipulációt és a csalást irányító szint található. A német főfelügyelő elmondta, hogy ezen a szinten hajtják végre magát a fogadást, a legtöbbször Ázsiában, az interneten vagy személyes közvetítőkön keresztül. Arról is beszámolt, a nyomozást rendkívüli módon bonyolulttá teszi, hogy egy-egy mérkőzéssel kapcsolatos csalásban 50-100 ember is érintett lehet 10 különböző országban, más-más földrészen. Althans ezért azt javasolja, az ilyen világméretű csalás jogilag is kerüljön a szervezett bűnözés kategóriájába, emellett azt is kívánatosnak tartaná, hogy legalább uniós szinten történjen meg a tagországok büntetőjogainak összehangolása.
Rob Wainwright, az Europol igazgatója leszögezte, ez Európa történetében a legnagyobb bundabotránnyal kapcsolatos nyomozás, az ilyen ügyek pedig hatalmas gondot okoznak, mert megrendítik a futball tisztaságába vetett hitet. A walesi születésű brit igazgató is kiemelte, hogy az elcsalt mérkőzések között két Bajnokok Ligája mérkőzés volt, az egyiket pedig Angliában játszották. Wainwright kijelentette: soha nem látott méretű csalásról van szó, amely több száz profi játékost és mérkőzést érint.
„Szomorú nap ez az európai labdarúgás számára, mert most először konkrétan bizonyítható, hogy a szervezett bűnözés az európai futballban is felütötte a fejét” – fogalmazott Rob Wainwright, aki a többi között a média, a jogalkotók és a bűnüldöző szervek együttes erőfeszítését kérte a csalásokkal szemben, amelyet világméretű jelenségnek nevezett, és amely szerinte nem csak az európai focira jelent veszélyt.
Az Europol brit vezetője szerint a csalásoknak nincs végük, a jelenség folytatódik, mert ez egy olyan terület, amely viszonylag alacsony kockázat mellett nagy haszonnal kecsegtet.
„Magam is szenvedélyes futballrajongó vagyok, és szerintem ez ellentétes mindazzal, amit a sportnak jelentenie kellene, ami több milliárd embernek szerez örömöt világszerte” – mondta Rob Wainwright.
Friedhelm Althans, a bochumi rendőrség főfelügyelője arról is beszámolt, hogy az ügy szálai egy szingapúri kartellhez vezettek. A német vezető rendőri tisztviselő szerint a bűnszervezet amellett, hogy hatalmas károkat okozott a kluboknak, a fogadóirodáknak és a játékosoknak, megrendítette az embereknek a sport tisztaságába vetett hitét, mi több, a csalások miatt az emberek az érdeklődésüket is teljesen elveszíthetik a sport iránt. (MTI)
