Eb: A Magyar válogatott mérkőzésével indult el az első Eb! – Cikksorozat, első rész!
Közeleg a nyári egy hónapos őrület, a 15. labdarúgó Európa Bajnokság, melynek a magyar válogatott is résztvevője lesz 44 év után. Ennek apropóján az eddigi tornákról több részes cikksorozat formájában vezetjük fel a közelgő kontinens tornát. A cikk első részében az 1960-as eseményről tudhatnak meg sok érdekes információt a kedves olvasok, csak pár példa: Ekkor még nem is Európa bajnokság volt a torna neve, a lebonyolítási forma is merőben más volt, hiszen négyes döntő volt. De ne is szaladjunk ennyire előre, íme az első torna története.
Hosszú út az első tornáig!
A többi földrészhez képest jóval később kezdődött el az Eb illetve akarom mondani Európai Nemzetek Kupája. Mert, hogy ez volt az első tornának a neve. Mindenkit megelőzve Dél-Amerikában rendeztek először kontinens tornát, éppen 100 évvel ezelőtt 1916-ban – ezért is lesz tavaly után ismét Copa idén is, centenáriumi jelleggel. – Majd jött az Ázsia Kupa (1956) Sőt még az afrikaiak is előbb bonyolítottak tornát (1957) Igaz a fekete kontinensen mindössze négy csapat nevezett az első megmérettetésre, ráadásul a Dél-Afrikai Köztársaság válogatottját diszkvalifikálták az Apartheid miatt. Így mindössze két mérkőzésből (egy elődöntő, és egy döntő) állt az első ANK. Az első labdarúgó Európa-bajnokság ötlete is jóval korábban felvetődött már, még az első 1916-os Copa idején, hogy ilyet itt, Európában is kéne, de ekkor ez az elképzelés nem igazán tetszett a FIFA-nak, mondván, elveszítheti európai pozícióját a szervezet. 1927-ben azonban útjára indult az Európa-kupa melyet ugyan nem lehet közvetve az Eb elődjének nevezni, mert közép-európai válogatottak tornája volt ez. Ami viszont tény, hogy ez volt az első Eb-hez hasonlítható torna melyet rendeztek. A kupát hat alkalommal tartották meg, habár a negyedik alkalommal félbeszakadt az Anschluss miatt. A tornákon Olaszország, Svájc, Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország vett részt. A bajnokság lebonyolítása több évig tartó körmérkőzéses volt, melyet egy alkalommal az 1948 és 53 közötti ötödik kiírást a Magyar Válogatott nyert meg. Az utolsó 1954-60-as tornára hatodik csapatként bevették a Jugoszlávokat is. Valószínűsíthető, hogy az első Európa Bajnokság is közre játszhatott az EK “halálához”, hiszen ekkor már létrejött az Európai Szövetség, az UEFA is, 1954-et írtunk ekkor. Az UEFA első elnöke a dán Ebbe Schwartz volt, míg az első főtitkár a francia Henry Delaunay. A francia sportvezető vetette ismét fel a harminc évvel korábban félresöpört ötletét, az Európa Bajnokságot. Az ötletére bizottságot állítottak fel, mely hivatott volt megvizsgálni a rendezéssel kapcsolatos dolgokat, de a sors igazságtalansága, hogy nem várhatta meg az eredményét, 1955. november 9-én elhunyt, az első torna pedig három évvel később útjára indult. Delaunay tiszteletére a sportvezetőről lett elnevezve a mindenkori győztesnek járó trófea, ezzel tisztelegve a francia sportvezető Eb-indításával kapcsolatos elévülhetetlen érdeméhez.
A lebonyolítás persze ekkor még teljesen más volt. a másfél évig tartó egyenes kieséses szakasz után négyes döntőben dőlt el az aranyérem sorsa. A résztvevő négy ország közül három már nem is létezik.
A tornára mindössze 17 csapat jelentkezett, néhány jelentős válogatott (például az NSZK vagy Olaszország válogatottja, Anglia) szkeptikusan fogadta a kontinens torna ötletét, így ők nem. A párosítás után a lebonyolítási rend egészen az elődöntőkig oda-visszavágós rendszerben zajlott. A döntő szakasz helyszínét a legjobb négy közé került országok közül választották ki.
Selejtező
Nyolcaddöntő
Negyeddöntő
A Magyar Válogatotté az első mérkőzés!
A torna történetének első mérkőzését éppen a magyar válogatott játszotta. Az első fordulóban a szovjetekkel kerültünk össze. Az Eb legelső mérkőzése 1958. szeptember 28-án volt Moszkvában, a találkozót 3-1 arányban a szovjetek nyerték. A visszavágót egy nap híján egy évvel később rendezték és a Népstadion közel 80 ezer nézője előtt is vereséget szenvedett válogatottunk. (0-1) A torna kezdeti kaotikusságát jól jellemzi, hogy a szovjet-magyar nyolcaddöntős két mérkőzés között rendezték az egyetlen előselejtezős mérkőzést, a tizenhatba kerülésért, az Ír-Csehszlovák páros mérkőzést. A szovjetek mázlijukra a következő fordulóban a Spanyolokat kapták. A hispánok Franco tábornok utasítására nem utaztak el Moszkvába és feladták a tornát.
A keleti hódítók!
A négyes döntő mérkőzéseire bejutott három, a keleti blokkba tartozó válogatott mellett a negyedik Franciaország lett végül a helyszín. Marseille-ben az egyik elődöntőben a Szovjetunió könnyedén győzte le a csehszlovák csapatot (3-0), míg a másik ágon, Párizsban egy változatos mérkőzésen 5-4-re győzött Jugoszlávia a házigazdák csapata felett úgy, hogy kétszer is kétgólos hátrányban voltak.
Elődöntő
Franciaország – Jugoszlávia 4-5 (2-1) Csehszlovákia – Szovjetunió 0-3 (0-1)
Az elődöntőbeli kudarc hatása alatt szétesett franciákat a bronzmérkőzésen simán verte meg Csehszlovákia 2-0-ra. A döntőben a három edzővel(!!!) “felálló” Jugoszlávia szerzett vezetést, de a Lev Jasin által vezényelt szovjet csapat a második félidő elején egyenlíteni tudott, s a hosszabbításban, a 113. percben megszerezte a győztes gólt. Az új torna első bajnoka így a Szovjetunió csapata lett.
Bronzmérkőzés
Csehszlovákia – Franciaország 2-0 (0-0)
Az 1. Európai Nemzetek Kupája döntője
Szovjetunió – Jugoszlávia 2-1 (0-1, 1-1, 1-1) 1960. július 10., Párizs, Parc des Princes, 17 966 néző, Vezette: Arthur Edward Ellis (angol) Gólszerzők: Metreveli (49.), Ponedelnik (113.) ill. Galics (43.)
Jugoszlávia: Vidinics – Durkovics, Miladinovics, Jusufi – Zanetics, Perusics – Matus, Sekularacs, Jerkovics, Galics, Kostics, Vezetőedző: A. Tirnacics, L. Lovrics, D. Nikolics
Az első ENK döntő összefoglalója
Az első ENK adatai:
17 induló válogatott Gólkirály: Fontaine (francia) 6 góllal. A négyes döntő gólkirályai: V. Ponedelnik, V. Ivanov (szovjet), M. Galic, D. Jerkovic (jugoszláv), F.Heutte (francia) 2-2 góllal. Négyes döntő: Négy mérkőzés, két helyszín (Párizs, Marseille) 17 gól, 4.25-ös meccsenkénti gólátlag.
78 958 néző (19 740-es meccsenkénti átlag)
