A nagyok közül kétségtelenül a Barcelona izzadt meg jobban az újoncok ellen – számukra nem a gondtalan örömfociról szólt a spanyol bajnokság 3. fordulója.
Kép: AS
Elsőre úgy tűnt, hogy a Barca és a Real nagyon hasonló nap elé néz. Mind a két csapat hazai pályán fogadta ellenfelét, amely újonc volt. Kötelező győzelem – a madridiak 5-2-re be is húzták a magukét délután, ezúttal a katalánokon volt a sor. Amíg a Realnál visszatértek a hiányzók, addig Barcelonában pont, hogy most pihentek a nagyok. A világbajnoki selejtezők miatt sokan fáradtak. A dél-amerikaiak pedig a nagy terhelés mellé utaztak is nem keveset, így a kezdő csapat rendesen átalakult: az MSN-ből csak Neymar kapott helyet a kezdőben, mellette Arda és a Valenciából szerződtetett Paco Alcacer szerepelt. A kapuban Luiz Enrique nem számíthatott Ter Stegenre, így a nyáron szerződtetett Cillessen is bemutatkozhatott; a védelemben Digne és Aleix Vidal focizott, míg a középpályán ott volt Denis Suarez – igaz, utóbbi már annyira nem meglepetés. A keretek összetételén túl viszont akadt még egy dolog, ami más volt a Real-Osasuna meccshez képest: a kis csapat hozzáállása. Az Osasuna feltolta ugyan a védekezését, de az esetükben agresszív letámadásról nem beszélhettünk. Lényegében kikövezték az utat a madridiaknak, akik a sok területet kihasználva lazán rámolták be a gólokat, mindenféle megerőltetés nélkül.
Barcelonában ezzel szemben más volt a helyzet. Pellegrini mester egészen máshogy próbálta megfékezni a Barcát: a jó öreg bunker-taktika került elő, egy remekül kivitelezett 5-4-1-es felállással, ami kellően elbizonytalanította a hazaiakat. Persze a labda a gránátvörös-kékeknél volt ugyan, de 10-15 méternél közelebb már nem igazán tudtak kerülni a kapuhoz – és ha el is jutottak odáig, akkor is nagyon messze voltak még a lövőhelyzettől. Felvállaltan a célfutballra törekedett tehát az Alaves, amely a megálmodott taktikát nagy szorgalommal és precizitással hajtotta végre. Szépen védték a passzsávokat, ügyesen léptek ki az emberekre, amikor kellett – és nem csináltak hülyeségeket. Nyugalmat árasztott a játékuk, ami hazai szempontból nem volt túl jó hír.
Alcacer alig találkozott a labdával. Szinte egyáltalán nem tudták megjátszani, de Arda talán még nála is használhatatlanabb volt. Neymar nagy kedvvel játszott ugyan, de nem igazán tudott minőségi játszótársak és kellő terület hiányában alkotói tevékenységet folytatni – előbbi kapcsán nyilván Messi és Suarez hiányára kell gondolni, ők a kispadon kezdtek. Az első félidőben a Barcelona legjobbja egyértelműen Denis Suarez volt, aki egy megkerülhetetlen pont volt a támadásépítések során. Minden akció rajta futott végig, ő osztogatta a zsugákat, aktív volt és veszélyes. Ugyanez Rakiticről már sokkal kevésbé volt elmondható. Összességében nem igazán lehettek elégedettek a katalánok, hiszen alig kerültek helyzetbe. Tökéletesen érvényesült az Alaves akarata, miszerint szinte teljesen súlytalan volt támadásban a Barca, viszont a felmerülő lehetőségekből sikerült a maximumot kihozni. Mert hogy lehetőségük is akadt: egyszer kerültek helyzetbe a meccsen, abból be is találtak. A 39. percben Deyverson, az egyetlen vendég csatár talált be a semmiből, ezzel nagy gödörbe sodorva a hazai sztárokat. Luchónak el kellett gondolkodnia a folytatáson.
A második félidő aztán úgy indult, ahogy azt a hazaiak akarták: már az első percben egy szöglet után beköszönt Mathieu, amivel 1-1 állt az eredményjelzőn. Sőt, a francia védő akár meg is fordíthatta volna a meccset pár percen belül, ám másodjára hasonló szituációban már elvétette a kaput. Pedig másodjára sokkal könnyebb dolga volt. Jót tett a szünet a csíkos-mezeseknek, hiszen sokkal jobban mozogtak, sokkal határozottabbnak tűntek – ennek ellenére még mindig nem voltak elég közel a gól megszerzéséhez. Egy óra elteltével aztán jött a várva várt csere: beállt Lionel Messi, aki a remekül játszó Denis Suarezt váltotta. Innentől viszont véletlenül sem az következett, mint amit sokan vártak volna. A Barca nem őrölte fel hirtelen ellenfelét és húzta be simán a meccset – épp ellenkezőleg, inkább kaptak még egy gólt. Egy letámadás alkalmával a korábban jobb helyeken is megforduló Ibai Gomez szerzett labdát a szörnyen formán kívül levő Aleix Vidaltól és gurította azt a holland kapus mellett be a kapuba. Cillessen neve mellett a két kapott gól a Deportivo Alaves ellen azért nem mutat jól.
Húsz perccel a vége előtt, már Luis Suarez és Iniesta is ott volt már a pályán Messi mellett, de a vendégek védekezése csak nem akart megtörni. A Barca egyre elkeseredettebben próbált valahogy helyzetbe kerülni, nem volt türelmük kivárni a megfelelő lehetőséget. A kapkodás pontatlanságot szült, ezen a ponton pedig már lélektanilag is nyerésre állt a kis csapat. Az Alaves hatalmasat melózott és csak a dolgával törődött. Fegyelmezett, pontos játékkal – no meg persze jó helyzetkihasználással – elérték a céljukat: bármilyen hihetetlen, de elverték a Barcelonát! A hazaiak egyetlen reménye az újabb egyenlítésre a pontrúgásokban rejlett, de a több, mint 10 szögletükből csak egy ment be, a szabadrúgásokat pedig nagyvonalúan fölé és mellé durrantotta Neymar és Messi. Most lehetne hibáztatni őket, hogy miért becsülték le ennyire ellenfelüket, és álltak ki a B-csapattal, de felesleges. Mindenki sima meccsre számított, amit otthon így vagy úgy, de be kell húzni. Erre jön egy meccs, ahol semmi sem sikerül és a zakó. Ezek a pontok még nagyon fognak hiányozni a végelszámolásnál. Ez az eredmény azt is jelenti, hogy már csak a Real Madrid 100%-os Spanyolországban.
http://www.dailymotion.com/video/x4sv2af_0-1-deyverson-goal-barcelona-v-deportivo-alaves-la-liga-bbva-10-09-2016-hd_sport
http://www.dailymotion.com/video/x4rzmya_jeremy-mathieu-goal-barcelona-1-1-alaves-10-09-2016_sport
http://www.dailymotion.com/video/x4sv586_ibai-gomez-goal-barcelona-vs-alaves-1-2-2016-hd_sport
Barcelona – Alaves 1-2
G.: Deyverson (39.), Mathieu (46.), Ibai Gomez (64.)
Barcelona: Cillessen – Digne, Mathieu, Mascherano, Vidal – D. Suarez (Messi), Busquets, Rakitic – Neymar, Alcacer (L. Suarez), Turan (Iniesta). Edző: Luiz Enrique.
Alaves: Pacheco – Hernandez, Garcia, Laguardia, Alexis, Kiko (Vigaray) – Ibai Gomez (Camarasa), Llorente, Torres, Mendez (Espinoza), Deyverson. Edző: Pellegrino.
Baranyai Balázs
