Kellemes csalódás ért a sajtó munkatársainak tartott stadiontúrán, hiszen az MTK új arénája egy valódi ékszerdoboz Budapesten. És nem szimplán egy egyszerű futball-létesítmény.
Az eső lába lógott, miközben a villamos begördült a megállóba, s feltűnt a Hidekuti Nándor Stadion teljes valójában. A szél is igen morcos kedvében volt, s a mostoha időjárás ellenére jó hangulatú túrán vehettek részt azon újságírók, médiamunkatársak, akik részesei voltak az aréna bejárásának. Maga az esemény egy rövid videóval indult, amelyben a megnyitóünnepség képeit mutatták meg a sajtó munkatársainak. Majd a tervező stúdió vezetője, Bordás Péter osztotta meg érzéseit, gondolatait a megjelentekkel. Bordás kiemelte, olyan koncepcióban gondolkodtak, amely a klub hagyományaiból, az előző stadion gyökereiből táplálkozik. Valamint ötvözni szerették volna azokat a hatásokat, amelyeket egy 20-30-40 ezres arénák tudnak nyújtani. „Olyan létesítményt szerettünk volna, amely a gyökerektől indul – ez volt ugye a régi MTK-stadion. Nehéz volt olyat alkotni, amely kis léptékben ugyan, de ugyanazt a hatást tudja, mint egy 30-40 ezres stadion.”
Hasonlóan fogalmazott Görözdi György, az MTK kiemelt projektigazgatója is. Hozzátéve, három alappillért tartottak szem előtt a tervezésnél, kiemelve azt is, hogy bővíthető, fejleszthető a stadion, a műszaki háttér is bármikor átkapcsolható. „Amikor Bordás Péterrel először beszéltünk, viccesen megjegyezte egy lakásprojektnek leszek az igazgatója, természetesen ez csak egy afféle nyelvbotlás volt. A stadion építését kiemelt beruházásként kezeltük, s bízom benne, visszatükrözi a végeredmény azt az elképzelést, amely mentén felépült. Ezzel a városrész összképét is javítja. A szomszédos országokban, Ausztriában és Szlovákiában is elindult egy fejlesztési program, amely a gazdaságos, és a nézőszámokhoz idomuló létesítményeket építenek, s az MTK stadionja ebből a szempontból példaként szolgálhat.”
A fentebb említett három alappillért is kifejtette. „Rendszerszemlélet, hagyományőrzés, tradíció. Egy olyan stadion az Új Hidegkuti Nándor stadion, amely illeszkedik a városképbe, és meghatározza azt. A hagyományőrzés, és a tradíció a klubhoz hű értékek mentén csatlakozik. Az előző létesítmény több elemét is felhasználtuk, így tulajdonképpen az aréna gyökerei a régi stadion szellemét hordozza modern formában.”
Azt is elmondta a projektigazgató, 2014-ben indult az egész elképzelés nemzetközi tervpályázattal, s közel két év alatt jutott el a mostani állapotba, hogy már átadták a létesítményt, amelyben vannak helyiségek, amelyek még fejlesztés alatt állnak. Az építkezés üteme is rekordgyorsaságúnak nevezhető, hiszen 11 hónap alatt építették fel, három hónap volt a bontás, míg négy hónap alatt készült el a tervezés.
A mérkőzések utáni sajtótájékoztatóknak helyt adó teremmel kapcsolatban Deutsch Tamás, az egyesület elnöke megjegyezte, reményei minél kevesebbszer kell megfordulnia. Majd rátért a lényeges pontokra, azaz a stadion kiadóhelyiségeivel kapcsolatos tervekre. „Ez egy olyan rendhagyó sajtótájékoztató, ahol minél kevesebb kell, hogy legyen a szó, beszéljen inkább a stadion, mutassa be magát – kezdte gondolatait a klub első embere. – Olyan helyeket mutatunk ma be, ahová a sajtó munkatársai egyáltalán nem, vagy csak legritkább esetben léphetnek be, a szurkolók pedig semmiképpen sem.” Ezt követően a múlt csütörtöki élményekről szólva kiemelte, óriási élmény volt átélni a stadion megnyitóját mindenkinek, aki az MTK-család tagja – legyen az szurkoló, játékos, vagy akár MTK-érzelmű sajtómunkás. „Sok helyről kaptunk dicsérő nyilatkozatokat, különösen jól esett az MTK Baráti Kör egyik tagjának méltatása, aki szerint »Nagyon jó kis stadion«. Összesen – a sajtó munkatársaival együtt 5014 nézőt képes befogadni, és ez bővíthető is akár. A méretet az OTP Bank Liga, de még az NB II. nézőszámihoz viszonyítva állapítottunk meg, így reális ez a szám – mutatott rá a reális látképre Deutsch. – Két szóban tudnám jellemezni a stadiont: Élmény, és vonzalom. Élmény legyen a szurkolóknak belépni, és vonzalmat érezzen kis ékszerdobozunk kapcsán.”
Maga a stadion a teljes MTK-családé, legyen az sportoló, szurkoló. Ami pedig a még kiadó helyiségeket illeti, az elnök sorolta, milyen célokat szolgálnak. „A stadionban kap helyet az MTK új klubháza is, így mintegy 500 nm2 irodahelyiség került kialakításra, ahol a szakosztályok vezetése kap majd helyet, így végre saját otthona lesz a klub vezetőinek, elköltözünk tehát a Magyar Sportok Házából. Emellett további irodák kerülnek kialakításra a Salgótarjáni út felöli oldalon – más funkciókat is terveznek – Az egész stadion beruházásának összköltsége 7,5 milliárd forint, ebben benne foglaltatik a tervezéstől a megvalósításig minden fázis, valamint az új klubház is.”
Természetesen nem maradhatott ki a szurkolókat talán leginkább érdeklő dolog, a jegy-, és bérletárak kérdése sem. Ezzel kapcsolatban példákat sorolt Deutsch, kiemelve, egy állatkerti, vagy egy cirkuszi látogatás is jobban megterheli a családokat, mintha az MTK találkozóira váltanának belépőt családi kikapcsolódásként. „Nincs az NB I-ben, vagy az NB II-ben olyan klubvezetés, amely korrekt, megfizethető áron kínál futball mellett kikapcsolódást a családoknak. Úgy érezzük, korrekt jegy és bérletárakat határoztunk meg. Hazai mérkőzéseinkre 3900 és 7800 forint között lehet jegyet váltani. Előbbi egy felnőtt és egy gyermek, utóbbi két felnőtt, két gyermek belépőjének ára, de igencsak differenciált a család fogalma, így két szülő, egy gyerek, vagy egy szülő, két gyermek, illetve két szülő, három gyermek esetében is igyekeztünk pénztárcabarát árakat meghatározni.” Azt is kiemelte, érdemesebb bérletet vásárolni, hiszen így jelentősen csökken egy-egy hazai bajnoki megtekintése, „hogy csak egy példát említsek, 23 ezer forintért lehet bérletet váltani a szezon végig hátralévő 11 bajnoki mérkőzésre, ami meccsenként 2100 forintot jelent.”
Végezetül kijelentette, a klub 128 éves történelme alatt nem hallott még hivatalban lévő miniszterelnököt olyan elismeréssel, tisztelettel, mi több, szeretettel beszélni az MTK-ról, mint egy hete Orbán Viktort a megnyitón. Az is kiderült, hogy a következő évtől három év alatt szeretnék elérni a 4000-es átlagnézőszámot, s akkor sem lesznek boldogtalanok, ha csak a harmadik év tavaszára érik el ezt a számot.
Kávézó, szurkolói bolt, múzeum
S hogy a fejlesztések nem értek véget, azt bizonyítja, a Hungária körút felől eső oldalon kialakításra kerül egy kávézó, és egy szurkolói shop is. A Salgótarjáni út felől irodákat bérelhetnek, lesz természetesen látogatóközpont is, valamint szervezett keretek között stadiontúrákat is szervez majd a klub a szurkolóknak, turistáknak, és kiemelt vendégeknek. A VIP helyiségekben pedig különböző rendezvényeket szerveznek, s mint azt megtudtuk, már többen is jelezték, szeretnék igénybe venni ezt a szolgáltatást is.
Szoboravatások
Két kiemelt jelentőségű esemény is lesz a közeli jövőben. A november 19-én esedékes Debrecen elleni bajnoki előtt avatják Sándor Károly szobrát a Hungária körút felé eső közterületen. Azt a szobrot, amelyet a legendáról elnevezett agárdi akadémia előtt állítottak fel. Tavasszal – március 3-án – Hidegkuti Nándor születésnapján pedig a főbejárat felöli oldalon az Aranycsapat játékosának szobrát avatják.
„Boldog klub, boldog szurkolói lehettek itt október 13-án!”
Saját benyomások:
Szubjektív véleményem, hogy valódi ékszerdoboz az új stadion, és az sem von le ebből, hogy a két kapu mögött ott „éktelenkedik” az a betonfal. Hogy milyen funkciót szolgál, az még tervezés alatt áll – lehet, festik, ellenben maga a stadion, és a gyepszőnyeg is valóban 21. századot idézi.
De innentől beszéljenek a képek:
Gavalovits Sándor
