Sajnos megint beigazolódott, hogy a meccsek végén kihagy a koncentráció. Ám ez sem vigasz a sok kihagyott helyzetre.
Kis szerencsénk volt
Victor Piturca szerint szerencse is kellett a döntetlenhez: „Nagyon nehéz meccsre számítottam, és elismerem, szerencsénk is volt. A meccs egyes szakaszaiban jól játszottunk, végig küzdöttünk, de nem vagyok elégedett, mert ismét pontrúgásból kaptunk gólt, ami régi problémánk. Innentől hármas versenyfutásról beszélhetünk a második helyért, a törökök is visszatértek a versenybe. Ennek a meccsnek az igazi győztese a török válogatott, amely a román és a magyar csapatot is megközelítette. A magyar válogatott jobban alkalmazkodott a meccs hangulatához, nem játszottunk jól, ezért tudtunk csak későn egyenlíteni.”
Dorin Goian szerint jogtalan tizenegyessel vette vissza a vezetést a magyar csapat: „De hát az a tizenegyes, amit a játékvezető megad.”
Egervári Sándor szerint mindkét román gólt szabálytalanság előzte meg: „A két rúgott gól dicséretes, és ezzel meg is kellett volna nyernünk a meccset, ha tudatosabban védekezünk. A két gólt illetően a játékosok elmondták, az első gól lesről született, a másodiknál ellökték Varga Józsit. Nem a játékvezetőn múlt, a labdával szemben kellett volna védekezni, sokkal tudatosabban. Nehéz hangulatban telik ezek után az esténk, de holnaptól már az isztambuli meccsre kell összpontosítanunk. A félidejéhez érkezett a csoport. Előre is tudni lehetett, a magyar, a török és a román csapat között nagy versenyfutás lesz. A mai eredmény kedvez a törököknek, de a magyar és a román válogatott még mindig előnyben van a törökkel szemben.”
Az első gólt szerő Vanczák Vilmos csalódottan értékelt, de szerinte csak egy kicsi hiányzik, hogy nagy csapattá váljon a magyar válogatott: „Nagyon közel álltunk a győzelemhez, sajnos az a kicsi plusz hiányzik még ahhoz, hogy nagycsapat legyünk. Egy perc hiányzott ahhoz, hogy győzelmet ünnepelhessünk. Most nagyon csalódottak vagyunk, szurkolók nélkül nehéz volt, talán ők átsegíthettek volna az utolsó öt-tíz percben minket. Nincs veszve semmi, de ez a két pont hiányozni fog nekünk.”
A debütáló Kovács István szerint ez az eredmény egy vereséggel ér fel: „Szerettem volna győzelemmel debütálni, de nem sikerült, nagyon sajnálom, hogy nem jött össze a győzelem. Úgy érzem, ez a csapat bebizonyította, hogy idegenben is le lehet győzni a román válogatottat, ami most nem jött össze idehaza. Kedden már itt a javítási lehetőség, azon leszünk, hogy a pontokat, amiket elhullajtottunk, tudjuk pótolni a törökök ellen. Úgy érzem, hogy ez a döntetlen – főleg a végén kapott góllal – felért egy vereséggel. De profi sportolók vagyunk, ezeken túl kell tenni magunkat, még mindig mi vagyunk a második helyen a csoportban. Viszont most már bravúrokat is kell hoznunk. Nap mint nap azon dolgozom, hogy a szakmai stábot meggyőzzem, hogy érdemes rám is figyelni. Sajnos most nem sikerült maradandót alkotnom, de remélem, lesz még erre lehetőségem.”
Hajnal Tamás már előretekint és amondó, hogy az isztambuli pokolban nyerhetnek: „Gyorsan fel kell dolgoznunk a történteket, és tovább kell lépnünk. Két nagyon fontos pontot veszítettünk el, és ezen egyik óráról a másikra nem könnyen lép túl az ember, De a futball már csak ilyen, néhány nap múlva már itt a következő csata. Ebből a találkozóból ki kell emelni a pozitívumokat, ezekből kell erőt meríteni a folytatásban. Most jön egy nap pihenő, amikor is láthatjuk a családunkat is, aztán gőzerővel készülünk a törökök ellen. Hogy legyőzzük-e a törököket Isztambulban? Miért ne lennénk képesek megverni őket? Itthon egyszer már sikerült. Higgadtnak kell maradnunk a fantasztikus hangulatban, és akkor lehetőségünk lesz megszerezni a három pontot.”
Dzsudzsák Balázs úgy érezte, meg lesz a győzelem: „Gerzson – Gera Zoltán – távollétében én lövöm a 11-eseket, ez természetes volt, hogy odaálltam és ellőttem. Örültem, hogy bement! Azt éreztem, hogy meglesz a meccs, mert végig mi irányítottunk! De nem, nem így történt…Be akarjuk bizonyítani, hogy tudunk ennél jobban, koncentráltabban is játszani.”
Koman Vladimir költői kérdéssel reagált a döntetlenre: „Nehezen tudok visszafogottan beszélni a történtekről. Egyszerűen nem hiszem el, miért mindig velünk történik ilyen? Kezünkben van a meccs, végig mi irányítunk, aztán a végén ahelyett, hogy boldogan mehetnénk az öltözőbe, a három pont helyett csak egyet szerzünk. Hihetetlen!”
Gavalovits Sándor
