A Premier League 2016-2017-es idénye immár túl haladt a zeniten, sőt már a 20. forduló is eltelt. Mégis, az ünnepi hajtás után akad egy lélegzetvételnyi időnk, hogy számba vegyük a legfontosabb történéseket, elemezzük a szezon eddigi részének kiemelkedő csapatait, és megkíséreljük megtippelni, mire számíthatunk a későbbiekben. Az angol bajnokság élcsapatainak értékelését a Manchester Uniteddel kezdjük, amely jelenleg 6. helyen tanyázik a pontvadászatban.
Korábbi félévértékelő cikkeinkért KATT:
Premier League: Kiemelkedő hatosfogat! – Félévértékelő
Championship: Benítez újra az élvonalba vezényelheti a Szarkákat – Félidei körkép
PL: A bajnokság legeredményesebb játékosai – gólok és gólpasszok
Micsoda nyár volt Manchesterben! No nem az időre gondolunk, hiszen az ottani átlaghőmérséklet a szokásos észak-angliai időnek felelt meg. Huszonegynéhány fokos meleg, semmi extra. Viszont a futballt érintő történések annál izgalmasabbak voltak arrafelé!
Kezdődött azzal, hogy a klub 2016 tavaszán 5. helyen végzett a bajnokságban. Hatvanhat szerzett pont, 49 rúgott gól… Manchesteri mércével mérve ezek bizony csapnivaló adatok. A “Vörös Ördögök” szurkolói amúgy sem ahhoz voltak hozzászokva az elmúlt évtizedekben, hogy kimaradnak a Bajnokok Ligájából, de azt már igen nehezen nyelték le, hogy csapatuk eredményességén kívül a támadójáték attraktivitása is igencsak vérszegényre sikerült. Ilyen kevés gólt emberemlékezet óta nem szerzett az MU, és arra sem mostanában volt példa, hogy három szezonból kétszer is lemaradjanak a BL-szereplést érő helyekről. Márpedig ez történt, és a Manchester Unitedet két évig irányító holland sztáredző, Louis Van Gaal ezt már nem is úszta meg szárazon. A szurkolók türelme már rég elfogyott irányában, és május végén a vezetőség is a holland ellen fordult. Van Gaalt az sem mentette meg, hogy a United néhány nappal korábban FA-kupát nyert. A vezetőség döntött, a nehéz habitusú menedzser távozott, új éra következhetett.
A klub nagyon hamar megtalálta Van Gaal utódát, bár a választás teljesen magától értetődőnek tűnt. Május 27-én a portugál sikeredző, José Mourinho három éves szerződést írt alá a Manchester Uniteddel, és új időszámítás kezdődhetett az Old Traffordon. Mourinho egyébként nagyon szerette volna az állást, egyes híresztelések szerint saját maga is ajánlkozott a vörös-fehérek vezetőségének, hogy őt válasszák ki a posztra. Persze nem kizárt, hogy a manchesteriek választása így is, úgy is a portugálra esett volna.
José Mourinhót 2016 májusában nevezték ki az MU élére
Elég az hozzá, hogy Mourinhót végül is kinevezték, és nyáron ismét kikúszott a piacra a ManUnited. Általános nézet volt, hogy a Manchester United kerete annyira semmiképpen sem rossz, hogy ötven rúgott gólig se jusson a bajnokságban, de annyira nem is jó, hogy bajnoki címet nyerjen (már ha a trénert nem Sir Alex Fergusonnak hívják). Akárhogy is, a Manchester United nem is fukarkodott az átigazolási összegekkel. Mennyiségileg nem igazolt túlságosan sokat a Mourinho-csapat, azonban akik érkeztek, egy kivétellel mindannyian borsos áron jöttek. Nézzük a névsort!
Henrikh Mkhitaryan (35,7 millió font)
Eric Bailly (32,3 millió font)
Paul Pogba (89,25 millió font)
Zlatan Ibrahimovic (ingyen)
A Manchester United nyári költekezése nem volt egyedülálló, Louis Van Gaal sem kevés pénzt költött a keret megerősítésére. 2016 nyarán a “Vörös Ördögöknél” több pénzt egyedül a városi rivális Manchester City költött el, szóval a szurkolók alighanem úgy voltak vele: ha már ennyi pénzt elszórtunk, akkor mutassunk is valamit, gyerekek!
A rekordigazolás, Paul Pogba (fotó: metro.co.uk)
Paul Pogba históriája egy külön történet. A francia játékos ugyebár a Manchester United saját nevelése, aki 2009 és 2012 között tartozott az észak-angol nagy csapat kötelékéhez. Onnan vitte el bagóért a Juventus, hogy aztán 4 esztendővel később átigazolási rekordot döntő összegért vegye vissza őt a United. A 89 millió fontos vételár miatt nagyon sokan fanyalogtak, mondván, ez az összeg még a mai elrugaszkodott transzferárak közepette is elképesztő túlzás. Ugyanakkor a klubbal szimpatizáló emberek éveken keresztül szívták a fogukat Pogba elengedése miatt, és akárhogy is nézzük, az MU végül is visszaszerezte elherdált kincsét…
A SZEZON…
Nem mondhatni, hogy a Manchester United felkészülési időszaka túlságosan rózsásra sikeredett volna. Négy mérkőzést vívott a nyáron Mourinho együttese a tervezett öt helyett, ugyanis a Manchester City elleni mérkőzés végül elmaradt. A Wigan ellen végül is 0-2-re győzött a Mourinho-csapat, ám azt követően komoly verést kapott a gárda, a Borussia Dortmund 4-1-re lépte le a vörös-fehéreket. A Galatasaray ellen 5-2-es gálát rendezett az MU, hogy aztán végezetül leikszeljen az Evertonnal. Felemás produkció, de mint tudjuk, a nyár lényege távolról sem az eredmény.
Jöhetett az első tétmeccs! Az ellenfél nem is akárki volt, hanem Anglia újdonsült bajnoka, a Leicester City. Az apropó? A Community Shield, vagyis az Angol Szuperkupa megnyerése! Mindkét együttes eléggé idény eleji produkciót vett elő, de az adok-kapokból végül Mourinhóék jöttek ki jobban: az új szerzemény, Zlatan Ibrahimovic góljával 2-1-re nyert a ManUnited, és a portugál menedzser neve alatt futó éra trófeával kezdődött! Nem egy rossz ómen.
A Mourinho-éra első serlege, az Angol Szuperkupa-trófea
A bajnokság rajtjára semmiféle panasz nem lehetett. A Bournemouth-t idegenben kalapálta el 3-1-re az MU, a Southamptont odahaza 2-0-ra, a Hullt pedig egy utolsó perces Rashford-találattal fektették két vállra a “Vörös Ördögök”. Ha már szóba jött az MU fiatal tehetsége, nem árt megemlékezni Louis Van Gaalról egy kicsit. A holland mester legfőbb érdemének azt tartják, hogy lehetőséget adott a klub fiataljainak a kibontakozásra. Így mutatkozhatott be a jelenlegi keretből Timothy Fosu-Mensah, az FA-kupa-finálét eldöntő Jesse Lingard, és a már említett szupertehetség, a mindössze 19 éves Marcus Rashford, akinek minden sorozatot figyelembe véve már 14 gólja van a United felnőttcsapatában, sőt az angol válogatottban is bemutatkozott már, egy gólt pedig ott is szerzett.
A 2016-2017-es szezon tehát jól indult. Ám aki esetleg villámgyorsan bajnoki címet vizionált a United háza táján, hamar visszahuppanhatott a földre. A három győzelmet három vereség követte. A városi rivális Manchester City Guardiola vezetésével elvitte a 3 pontot az Old Traffordról, majd az Európa-ligában győzte le Mourinho tanítványait a Feyenoord, végül a Watford mért 3-1-es csapást rájuk. Az álomszerűen induló Mourinho-éra hamar borongós melankóliába süllyedt. Ezt követően teljesen hektikus teljesítménnyel rukkolt elő az MU. Akadtak fényes győzelmek – a Leicester elleni 4-1 alighanem kiemelkedik, hiszen ezen a mérkőzésen egyetlen félidő alatt gurított négyet a csapat, méghozzá a regnáló bajnoknak -, és akadtak olyan súlyos rövidzárlatok is, mint a Chelsea otthonában elszenvedett 4-0-s kivégzés.
Mourinhóék súlyos verést kaptak a Stamford Bridge-en (fotó: skysports.com)
José Mourinho a szezonnak ebben a szakaszában nem tágított a 4-2-3-1-es hadrendtől. Korábbi állomáshelyein is előszeretettel alkalmazta ezt a portugál, és a Manchesternél sem változtatott a formáción – kezdetben legalábbis. A felállás legfőbb gondja az volt, hogy a mázsás összegért megszerzett Paul Pogba beillesztése a rendszerbe igen nehezen ment. A két védekező középpályás egyikeként Pogba messze volt a kaputól, igazi erényei nem mutatkoztak meg, a védekezés felemésztette minden erejét, ráadásul néha igen körülményes cselekbe is belebonyolódott az MU szempontjából igen rossz helyeken. Mourinho változtatott, fogta a franciát, és irányító szerepkörbe tolta fel, az egy szem középcsatár mögé. Pogba azonban itt se hozta a legjobbját, Juan Mata teljesítményét ezen a poszton meg sem közelítette. Nagyon úgy tűnt, hogy Mourinho tanácstalan, viszont a 100 millió euróért igazolt spílert nem igazán ültetné a kispadra.
Végül nem is kellett. Ahogy teltek a hónapok, a Mourinho-csapat kezdetben fantáziátlan, Ibrahimovic góljaitól és Mata zsenialitásától függő játéka egyre inkább kezdett összeállni. Október és november tájékán már nem igazán tudták két vállra fektetni a Unitedet, és egyre dominánsabb támadójátékkal rukkolt elő a gárda. A gond az volt, hogy eredményességet tekintve ez nem mindig nyilvánult meg. A legékesebb példa erre talán a Burnley elleni mérkőzés, ahol a manchesteriek nem kevesebb mint 37(!) lövést eresztettek meg, de végül nem sikerült bevenni az újonc kapuját, és 0-0 lett a végeredmény. Ám a szurkolók elkezdtek bizakodni, hiszen a mutatott játék egyre inkább összeállt. Az Arsenal elleni rangadón remek teljesítményt nyújtott a csapat, és bár a hajrában itt is sikerült két pontot elszórakozni, az már egyértelműen látszódott, hogy ez a United teljesen más, mint a szezon elején látott alakulat.
A jelenleg is tartó szárnyalás végül is a Tottenham 1-0-s legyőzésével kezdődött. José Mourinho elhagyta a 4-2-3-1-et, átállt a 4-3-3-ra, ahol Pogba a neki leginkább tetsző box-to-box szerepkörben futballozhat a nagy öreg Michael Carrick és Ander Herrera oldalán. A francia játékos teljesítménye egyre jobb és jobb, több ízben is a meccs emberének választották.
Mkhitaryan gólöröme a Tottenham ellen (fotó: metro.co.uk)
De visszakerült a csapatba a sokáig kegyvesztettnek tűnő Henrikh Mkhitaryan is. Az örmény játékos megragadta az esélyt, és többször is remek játékkal vétette észre magát. A Sunderland ellen pedig alighanem a szezon egyik legszebb találatát szerezte, melyet ide kattintva tekinthettek meg, ha esetleg még nem láttátok volna.
A Manchester United győzelmi szériája, amely végül is a Zorya elleni EL-sikertől datálódik, immár 9 meccs óta tart. A legutóbbi megnyert mérkőzést az Ligakupában jegyzi a gárda, a Hull City-t páholták el Mourinho fiai. A bajnokságban a sok döntetlennek köszönhetően sokáig le volt szakadva az élbolytól a rekordbajnok, ám a szárnyalásnak köszönhetően most már abszolút a tűz közelében vannak (noha még mindig csak a 6. helyen). Január 15-én pedig nagy rangadó következik: az ezüstös pozícióban álló Liverpoolt fogadja a United…
Íme a bajnoki tabella:
A Manchester United más sorozatokban:
Az idei szezonban ismét csak olyan terepen kell helytállnia a Unitednek, amelyhez nem igazán fűlik a foga. Ez az Európa-liga! Tavaly ide pottyant ki a gárda a Bajnokok Ligájából, végül a Klopp vezette Liverpool megálljt parancsolt az akkor még Van Gaal által gardírozott MU-nak. Idén a csoportkörben indult útjára a gárda, és nem zökkenőmentesen ugyan, de továbbjutott az A kvartettből, ahol rajta kívül a Zorya, Feyenoord, Fenerbahce hármas kapott helyet. A holland és a török rivális otthonában bele is szaladt két vereségbe a Mourinho-alakulat, de cserébe hazai pályán mindkét együttest szétcincálták (4-1 a Fener, 4-0 a Feyenoord ellenében).
A legjobb 32 között a francia Saint-Étienne-t sodorta Mourinhóék útjába a véletlen, és noha erős, masszív csapat benyomását kelti a zöld-fehér együttes, azért az ő kiejtésük nem tűnik megoldhatatlan feladatnak. Már amennyiben a United komolyan veszi ezt a sorozatot… Az angol csapatoknál mindig nagy kérdés, mennyire teszik oda magukat Európa második számú kupasorozatában, persze José Mourinho kijelentette, hogy a Manchester United meg akarja nyerni az EL-t! Kérdés, mennyiben változik az álláspont, ha a United esetleg még közelebb kerül az első helyhez az angol bajnokságban..?
Akad még egy sorozat, ahol a “Vörös Ördögök” jó helyzetben vannak. Ez az EFL Cup, vagyis az Angol Ligakupa. A sorozat véghajrája következik, a Mourinho-gárda ott van a legjobb négy között, ahol oda-visszavágós párharc keretein belül néz farkasszemet a Hull Cityvel, amely a bajnokságban egyébként utolsó helyen áll. Komoly meglepetést jelentene, ha a “Tigrisek” kipofoznák Anglia rekordbajnokát egy kétmeccses párharc során, és ezt a blamát aligha akarja megélni bárki is, aki a Manchester Uniteddel szimpatizál. Már csak azért sem, mert nagy esély van rá, hogy a másik oldalról Jürgen Klopp Liverpoolja jönne szembe, és a Wembley-ben csaphatna össze a két ősi rivális egy mindent eldöntő fináléban… Mindenesetre várhatóan nem kell nagyon izgulniuk a manchesteri szurkolóknak, hiszen az odavágón 2-0-s előnyt szereztek Matáék Marco Silva gárdája ellen!
A Manchester United legfőbb erősségei:
– Zlatan Ibrahimovic: Nehéz lenne szó nélkül elmenni a veterán támadó teljesítménye mellett. Az ingyen megszerzett svéd gólvágó 13 találatot jegyez a ligában, minden sorozatot figyelembe véve pedig 18-at. Ragyogó produkció ez, és a későbbiekben Ibra személye még igen sokat számíthat Mourinho csapatának.
– A 4-3-3: A “Vörös Ördögök” azóta mutatnak igazán attraktív támadófocit, mióta a formáció megváltozott. A 4-3-3-ban eredeti posztján játszhat Paul Pogba, és ezt a szerepkört élvezi is. A csapatban helyet kapott a 34 éves Michael Carrick, aki stabilitást ad a középpályának. Vele a kezdőben idén még nem kapott ki a ManUnited! A középpályás trió harmadik tagja pedig Ander Herrera, aki talán most éli manchesteri karrierje legszebb időszakát, és alapembernek számít Mourinho gépezetében.
– Henrikh Mkhitaryan és Juan Mata: A szezon elején inkább utóbbi kapott lehetőséget a 4-2-3-1-ben, és a spanyol játékos meg is hálálta a bizalmat. Mkhitaryan csapnivaló teljesítménnyel rukkolt elő a ManCity ellen, ekkor jó időre parkolópályára tette őt a United portugál menedzsere, ráadásul rejtélyes sérülés is hátráltatta az örményt. Ám végül is visszaverekedte magát a csapatba, és hetek-hónapok óta jó formában futballozik. A 4-3-3-ban talán inkább neki áll a zászló, és Mata szorult kissé a peremre, de a West Ham elleni 0-2 alkalmával megmutatta a padról beszálló spanyol is, hogy bármikor lehet rá számítani. A Ligakupáról nem is beszélve, ahol Mkhitaryan asszisztált Mata góljához!
– David De Gea: A ManUnited spanyol portása vitathatatlanul a liga egyik, ha nem a legjobb kapusa. Emberfeletti védésekkel tartja meccsben csapatát akkor is, ha nem megy a játék. A szezon elején volt igazán szükség De Gea bravúrjaira, és a 26 esztendős hálóőr hozta is őket becsülettel. A “Vörös Ördögök” sikeres tavaszának egyik alapfeltétele, hogy De Gea egészséges maradjon.
– José Mourinho: Akárhogy is nézzük, a ManUnited minden fronton harcban áll a szép dolgokért. A bajnokságban 10 pontra vannak az első helytől, de csupán háromra a BL-től. A Ligakupában elődöntőt vívnak, az EL-ben ott vannak a legjobb 32 között, az FA-kupában pedig sikerrel vették az első akadályt. A 9 meccses győzelmi széria pedig olyan produkció, amilyenre 2009 óta nem volt példa a United háza táján! Ez pedig nagy szó. Moyes és Van Gaal után Mourinho egészen másmilyen légkört teremtett a klubnál, és ki tudja, meddig juthatnak el vele a vörös-fehérek..?
VERDIKT…
Azt nehéz lenne megtippelni, mire lehet képes tavasszal a Manchester United. A képletnek sok változója van, hiszen négy sorozatban érdekelt a csapat, és minél tovább áll fenn a több frontos terhelés, annál tovább kell megosztania az erőket Mourinho fiainak.
Paul Scholes szerint a manchesteriek beleszólhatnak még a bajnoki harcba, de a mezőny olyan szoros jelen pillanatban, hogy a végső győztes kilétét kifejezetten nehéz lenne megtippelni. Igen, akár az MU is lehet az…
Az angol bajnokság félévértékelőjének következő fejezetében az Arsenal csapatával foglalkozunk.
Szerző: Draskovics Tamás