2017. február 14-én továbbrobog a Bajnokok Ligája (BL), ugyanis megkezdődik az egyenes kieséses szakasz, méghozzá a nyolcaddöntős párharcokkal. Az addig rendelkezésre álló időben végigvesszük a legjobb 16 mezőnyének mind a nyolc párosítását, és megkíséreljük előrevetíteni, mire számíthatunk az oda-visszavágós ütközetek során.
Esélylatolgató rovatunk eddigi részeiért KATT:
Ismét megbukik németből az Arsenal?
Kiújul-e a Real Madrid egykori olasz fóbiája?
Két felvonásos spanyol edzőpárbaj
Utolsó esély a nagy dobásra?
5. párharc: Manchester City – AS Monaco
A Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének egyik “szűz” párharca lesz az angol bajnokságban érdekelt Manchester City és a francia élvonalbeli AS Monaco összecsapása. Történelmi múltra ugyan nem tekint vissza, azonban mégis számtalan izgalmas aspektusa van a párosításnak, melyeknek zömét a továbbiakban igyekszünk is felsorolni.
KATALÁN SIKERKOVÁCS?
A Manchester City sok évtizeden keresztül úgy élt a futballszerető közvélemény tudatában, mint a nagy manchesteri megaklub, a United mostohatesója, árnyékban éldegélő riválisa. Persze nagyon méltatlan lenne elmenni a “Polgárok” becenévre hallgató világoskék mezesek múltbéli sikerei mellett, hiszen a City azért csak összekapart két bajnoki címet a XX. században, négyszer is megnyerte a rangos FA-kupát, és nemzetközi porondon is letette a névjegyét azzal, hogy 1970-ben megnyerte a ma már nem létező KEK-et, azaz a Kupagyőztesek Európa-kupáját.
Mégis, a City nem tudott kitörni 3-szoros BEK/BL-győztes, sokszoros angol bajnok városi riválisának takarásából, de a dolgok 2008 nyarán jelentősen megváltoztak, ugyanis a tehetős Abu Dhabi United Group felvásárolta a klubot, és a világoskékek számára hirtelen új távlatok nyíltak. Az addig jobbára kiesés ellen küzdő csapat szurkolói egy csapásra olyan álmokat kezdhettek dédelgetni, melyek az angol bajnokság (Premier League) megnyeréséről, Bajnokok Ligája-szereplésről, a legnagyobb klubokkal való konkurálásról szóltak.
Azóta csaknem kilenc esztendő telt el, és a City-projekt nem is alakult rosszul. Az arab hatalomátvétel óta két bajnoki címet pakolt hozzá múltbéli sikereihez a manchesteri brigád, egyszer az FA-kupát, egyszer pedig a Ligakupát is megnyerték, 2012-ben bezsebelték az Angol Szuperkupát, tavaly pedig eddigi legjobb szereplésüket produkálták a Bajnokok Ligájában, hiszen bejutottak az elődöntőbe, ahol csak egyetlen góllal maradtak alul a későbbi győztes Real Madriddal szemben.
A Manchester City immár egyértelműen Anglia egyik legerősebb csapata, de a nemzetközi porondon talán még mindig nem ismerik el kellőképpen a “Polgárokat”, ezen pedig minden erejével változtatna a vezetőség, ennek érdekében érkezett 2016 nyarán a kétszeres BL-győztes menedzser, Pep Guardiola!
Pep Guardiola (fotó: Sky Sports)
A katalán sztáredző irányításával sebtiben el is szórt körülbelül 180 millió fontot(!) a City, érkezett többek között John Stones, Leroy Sané, Ilkay Gündogan, Claudio Bravo és Nolito, de például a távozó oldalon is akadt olyan nagy név, mint a világoskékeknél legendának számító Joe Hart kapus. Guardiola egyértelműen futballforradalomra készült, és igyekezett bebizonyítani, hogy filozófiája a híresen fizikális, öldöklő iramú angol ligában is meghonosítható.
Jól is kezdett a Guardiola-csapat, zsinórban hat győzelemmel nyitotta a bajnokságot, de aztán erőteljes hullámzásba kezdett a gárda teljesítménye. Remek eredményeket értek el (Arsenal 2-1-es legyőzése, győzelem az Old Traffordon az MU ellen), majd érthetetlen rövidzárlatok következtek (4-2-es zakó a Leicester vendégeként, 4-0-s K.O. az Everton otthonában). Mostanra ott tartunk, hogy a ManCity jelenleg 3. az angol ligában, a bajnoki címre gyakorlatilag igen minimális esélye maradt, és leginkább a 2-6. helyek valamelyike tűnik valószínűnek.
Mindeközben a BL-ben továbbjutott csoportjából Guardiola alakulata, de itt se volt minden fenékig tejfel, hiszen a Barcelona otthonában például 4-0-s verést kapott a City, ráadásul a Celtic és a Mönchengladbach otthonában is pontot vesztett a csapat, így második helyen végeztek. Ezért nézhetnek farkasszemet hamarosan a francia liga jelenlegi listavezetőjével, az AS Monacóval.
GÓLOK MINDEN MENNYISÉGBEN
Márpedig a Monaco olyan fantasztikus szezont produkál, amilyenre réges-rég nem volt példa a hercegségben!
Leonardo Jardim alakulata ugyanis szárnyal, ontja a gólokat, vezeti a Ligue 1 tabelláját, ott van a BL egyenes kieséses szakaszában és ennek tetejében még egy olyan fiatal, tettre kész kerettel is rendelkezik, amelynek alig akad párja egész Európában.
A Monaco idényének első figyelemfelkeltő tette alighanem a spanyol Villarreal kiejtése volt a Bajnokok Ligája Play-off körében. Manapság spanyol brigádot oda-visszavágós párharcban legyőzni a nemzetközi porondon igencsak emberes feladatnak számít, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tény, hogy a BL és az Európa-liga jelenlegi címvédője is a spanyol első osztály egyik csapata. A Monaco azonban jött, látott, és kétszer is megverte a Villarrealt, ezzel pedig bejutott a BL csoportkörébe, ahol kiegyenlített, de semmiképpen se teljesíthetetlen kvartettbe került. A Tottenham, Leverkusen, CSZKA Moszkva hármas ellen mindenképpen jó esélyei voltak a piros-fehéreknek, és Jardim legényei nem is okoztak csalódást. Falcaóék bebizonyították, hogy a Villarreal elleni bravúr nem csak egyszeri fellángolás volt, hanem sokkal több van a Monacóban: a hercegségiek végül csoportgyőztesként abszolválták az E kvartett küzdelmeit, a legnagyobb riválisnak tartott Tottenham csapatát például oda-vissza két vállra fektették!
Sidibé és Germain öröme a Tottenham ellen (fotó: Standard)
Ezenkívül nézzük a bajnokságot, amelyben élen állnak a Jardim-fiúk. Momentán három ponttal vezet a címvédő Paris Saint-Germain előtt a Monaco, ráadásul olyan szerencsés helyzetben vannak a hercegségbeliek, hogy két közvetlen riválisukkal (a Nice a másik) már nem is kell játszaniuk, ugyanis a két tavaszi összecsapást is letudták már. Az egymás elleniekből remekül jött ki az ASM, hiszen a PSG-től például ki se kapott, egyszer még meg is verte, a Nice otthonában pedig ugyan alaposan megrázták a pofonfát még a bajnokság elején (4-0), mindössze pár nappal ezelőtt viszont 3-0-ra legyőzték a “Sasfiókákat”, és megerősítették vezetőhelyüket.
Ami a Monaco esetében viszont igazán szembeötlő, az a félelmetes rúgott gólmennyiség. A cikk keletkezésének pillanatában nem kevesebb, mint 70(!) gólt termelt a bajnokságban Leonardo Jardim csapata, de minden sorozatot figyelembe véve átlépték a bűvös 100 gólos határt, amivel egy nagyon szűk társaság tagjai jelenleg. Ez pedig elképesztő teljesítmény, főleg úgy, hogy nyáron alig-alig igazolt az ASM, illetve akik érkeztek – Glik, Sidibé, Mendy, Jorge, Ait Bennasser -, ők is inkább a védekező szekciót erősítik, míg a támadó harmadba tényleg senkit nem vettek, mégis parádésan teljesítenek.
A Monaco jelenleg minden sorozatban érdekelt, a két hazai kupában is a végső győzelemért megy, ráadásul a Francia Ligakupában már finalisták, ahol a címvédő PSG vár majd rájuk. Minden jel arra utal, hogy a portugál Jardim valami egészen nagyszerűt alkot Monte Carlóban, és csak a Jóisten a megmondhatója annak, hol a határ a kiválóan szereplő piros-fehérek számára.
IRDATLAN TEMPÓ, AGILITÁS, DINAMIKA – EZ VÁRHATÓ!
A fentiek fényében elmondható, hogy a Manchester City és a Monaco összecsapásán aligha várható rossz futball.
A francia csapat remek gólátlagáról már beszéltünk, de azt sem árt megemlíteni, hogy azért a Guardiola-féle angol brigád is összeszorgoskodott 49 gólt az angol bajnokságban, a Bajnokok Ligájában hármat lőttek hazai pályán a Barcelonának, és meg is nyerték a meccset, míg nemrégiben a West Ham otthonában gurítottak kupameccsen ötöt, majd a bajnokságban ugyanott négyet. Ez pedig nyeretlen két éveseknek ritkán szokott sikerülni…
A West Ham legyalulásának pillanata (fotó: Goal)
Alapvetően közös a két csapatban, hogy igen gyors tempóban képesek futballozni. A különbség talán annyi, hogy a Guardiola-csapat jobban járatja a labdát, kevesebb apró passzal operálnak, míg a Monaco valamivel direktebb módon, adott esetben hosszú, tért ölelő átadásokkal lendül támadásba. Egyik gárda se jön zavarba, ha felállt védelemmel találkozik, de a City sokkal inkább törekszik dominanciára a meccseken, a labdabirtoklási fölényt legtöbbször szereti magánál tudni Guardiola, ugyanis a katalán edző elmondása szerint labda nélkül nem okozhat nekik gondokat az ellenfél. Persze ez nem mindig vezet sikerre, nem is mindig jön össze, és esetenként ha belebotlik egy-egy remekül kontrázó csapatba a City, alaposan megütheti a bokáját (így volt ez az Everton ellen is, ahol a liverpooli kék-fehérek négy kaput találó lökettel, kevesebb mint 30 %-os labdabirtoklással verték tönkre a manchesterieket).
Márpedig talán egész Európában nem találunk jelenleg olyan csapatot, amely a kontrákat magasabb szinten űzi az AS Monacónál. Szemléltetésképpen íme egy igencsak friss videó, amelyen a Montpellier elleni, 1-2 arányban megnyert keddi bajnoki egyik gólja látható:
http://www.dailymotion.com/video/x5axg8n_goal-mbappe-k-0-2-montpellier-vs-monaco_sport
A találat a sokak által Thierry Henry-hoz hasonlított Mbappé nevéhez fűződik, de a lényeg nem is ez, sokkal inkább a támadás felépítése: egy labdaszerzés, két hosszabb passz, majd sprint egészen a kapuig rendezetlen védelemmel szemben. Klasszikus Monaco-kontra ebből a szezonból, igen sokszor eljátszották már Jardim fiai, és mint a fentiekből leszűrhető, igencsak eredményesen űzik ezt Falcaóék.
Persze a Manchester City-t se kell félteni, ha kontrázni kell, ugyanis a Guardiola-csapat is képes variálni a játékát, gyors embereik pedig meg is vannak ahhoz, hogy bárkit kicsináljanak néhány ellentámadással (elég csak Leroy Sané vagy Raheem Sterling nevét említeni). A párharc egészét tekintve rettentően érdekes lehet, hogy milyen harcmodort választanak az edzők: felvállalja-e Guardiola a labdatartást, kockáztatva ezzel, hogy a Monaco egy-két szélvészgyors kontrával meglépjen, vagy átadja a területet, és igyekszik kihasználni saját futógépeinek sebességét?
LEHETSÉGES KULCSEMBEREK
Egyéniségből mindkét oldalon akadnak jó páran, éppen ezért rengeteg olyan játékos sorolható fel, akik esetleg képesek lehetnek eldönteni a továbbjutás kérdését.
Kezdjük a ManCity-vel, ahol hemzsegnek a klasszisok. Mind a bajnokságban, mind a BL-ben Sergio Agüero a “Polgárok” idei házi gólkirálya, ez speciel nem meglepő dolog az angol gárda háza táján. Ha a City erősségeit akarjuk felsorolni, ildomos a 28 esztendős argentin gólvágóval kezdeni még akkor is, ha az elmúlt meccsek alapján elmondható, hogy Agüero helye nem annyira megkérdőjelezhetetlen immár a City kezdő tizenegyében. Történt ugyanis, hogy januárban csatlakozott a kerethez a már tavaly nyáron megvett brazil csodagyerek, a mindössze 19 éves Gabriel Jesus, és az ifjú dél-amerikai be is robbant a világoskékeknél: 3 bajnokin 3 gólt és egy gólpasszt jegyez! Több se kellett Guardiolának, és nagyon úgy fest, hogy a Sané – Sterling – Jesus tengellyel rá is talált ideális támadósorára, mögöttük pedig a Yaya Touré, David Silva, Kevin de Bruyne hármas futballozik mostanság. Yaya Touré külön mondatokat érdemel, hiszen a veterán elefántcsontparti nem volt éppenséggel Guardiola puszipajtása, az ősz folyamán nem is számolt vele a katalán menedzser, ám végül is a sok sérülésnek köszönhetően visszaverekedte magát a csapatba Touré, jelenleg pedig alapembere a Citynek (megint).
Gabriel Jesus, a City új csillaga (fotó: Mirror)
Kevin de Bruyne leginkább a szezon kezdetekor villogott, azóta kicsit visszaesett ugyan, de 4 bajnoki gólja mellett igazán impozáns adatnak minősül 11(!) gólpassza! Alighanem neki is kulcsszerepe lehet a Monaco elleni párharc folyamán.
Ha a Guardiola-alakulatnak van gyenge pontja, az kétségtelenül a hátsóalakzat. Először is központi probléma a kapuskérdés, ugyanis a nyáron igazolt Claudio Bravo finoman szólva se váltja be a hozzá fűzött reményeket, statisztikák alapján az idei szezon egyik legkevésbé hatékony hálóőre, és ennek köszönhetően az utóbbi három mérkőzésen már nem is ő védte a City kapuját, hanem Willy Caballero, akit azonban szintén nem tartanak túlságosan komoly megoldásnak a gólvonalon.
Szintén megkérdőjelezhető teljesítményt nyújt a City legdrágább nyári igazolása, John Stones is, aki remekül kezdte a szezont, de az utóbbi hetekben-hónapokban több kínos produkcióval is “kitűnt”, ráadásul a széleken se mindig találja az embereit Guardiola. Kontrákkal bizony alaposan zavarba hozható a “Polgárok” védelme, és meglepő lenne, ha ezt nem próbálná meg kihasználni Leonardo Jardim.
Térjünk át a Monacóra! Nagybetűs CSAPAT a francia brigád, erről árulkodjon a következő mutató: a Ligue 1-ben 70 gólt termelt a Monaco, amivel toronymagasan kiemelkedik a mezőnyből (a 2. PSG-nek 23-mal kevesebb van), a találatok azonban 14 gólszerző között oszlanak el! A legtöbb gólt Radamel Falcao lőtte a ligában, szám szerint tizennégyet, de igen gólerős a 8 gólos Victor Germain, valamint a 7-7 góllal rendelkező Carrillo – Lemar kettős is.
Gólpasszok terén kiemelkedik Thomas Lemar a maga 6 asszisztjával, de ötöt osztott ki a csapat féltve őrzött ifjú tehetsége, Bernardo Silva is. Mindezek alapján elmondható, hogy a veszély akármilyen irányból leselkedhet Guardiola ManCityjére.
A Bajnokok Ligájában is remekül működött a munkamegosztás Jardim csapatán belül, ugyanis a Falcao – Lemar – Bernardo Silva trió 2-2 gólt szerzett, míg Sidibé, Glik és Germain egy-egy gólt dobtak be a közösbe.
Falcao ismét a régi (fotó: scmp.com)
Illik kitérni külön a Monaco 30 esztendős gólfelelősére, Radamel Falcaóra. A “Tigris” másodvirágzását éli, ugyanis kudarcokkal teli angliai kalandjai után sokan már leírták a kolumbiait, súlyos sérülései miatt a legtöbben már úgy gondolták, sohasem lesz képes a legmagasabb szintre kapaszkodni többé. Ám Falcao jelentősen rácáfol a kritikusokra ebben a szezonban, régi gólérzékenységét csillogtatja meg, és valósággal lubickol a Monaco kontrákra kialakított 4-4-2-es formációjának csatársorában. Halálos fegyver lehet a City ellen egy csúcsformában lévő Falcao!
A Monaco esetében talán az jelenthet problémát, hogy Falcaót leszámítva igen komoly rutinhiánnyal küszködik a gárda a BL ezen szakaszát illetően. Sőt, még maga Leonardo Jardim se túl sokszor látott vendég a BL tavaszi részében, hiszen bár egykori klubjai, az Olympiakosz és a Sporting CP időről időre oda-odaférnek a legrangosabb nemzetközi kupába, az egyenes kieséses szakaszt már nem igazán szokták megélni. Ez a fajta rutinhiány, a Monaco keretének ifjonti kora még képes lehet Guradioláék malmára hajtani a vizet.
VERDIKT
Nem kell ahhoz nagy jóstehetség, hogy kijelentsük: igen valószínűtlen, hogy a City – Monaco párharc unalmas, rossz színvonalú meccseket hoz majd. Két attraktív, dinamikus, gyors tempóra képes alakulat feszül egymásnak, amelyek tudnak és akarnak is futballozni. Kérdés persze, mennyire oltják majd ki egymást, de mivel mindkét edző bátran felvállalja saját filozófiáját a világfutball bármely hadszínterén (értsd: bármely stadionjában), aligha fogják túlóvatoskodni a nyolcaddöntőt. Márpedig ez esetben érdemes lesz figyelemmel kísérni mérkőzéseiket.
Az biztos, hogy az edzők közti rutin Guardiola felé billenti a mérleg nyelvét, talán a keret is többre taksált Manchesterben (legalábbis a piaci értékeket tekintve mindenképpen), de az is egészen egyértelmű, hogy a Monacónak minden fegyvere megvan ahhoz, hogy megkeserítse angol riválisa életét. De fogalmazhattunk volna úgy is: mindent tud ez a Monaco, amit a Guardiola-csapatok nem szoktak szeretni…
Esélylatolgató sorozatunk következő fejezetében a Benfica és a Borussia Dortmund párharcával jövünk majd.
Szerző: Draskovics Tamás
