Rövid időt szakított a közmédiára, a szövetség honlapjára és sportnapilapnak Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, aki bekerült az UEFA Végrehajtó Bizottságába. A futball legfontosabb területének nevezte a tömegesítést, a női futballt, valamint a Grassroots-rendszert. Szerinte ugyanis a futballvilág mintegy egy százalékát teszi ki a profi labdarúgás. „Nem gondolom, hogy a saját zsenialitásom miatt vagyok itt, a megválasztásomban nyilván szerepet játszanak a magyar futball legújabb sikerei is– fogalmazott Csányi az NSO-nak. – Tudom, hogy a legtöbben csak a válogatott vagy a profi klubok eredményeit tekintik sikernek, de az a fejlődés, ami a magyar labdarúgás hosszú távú eredményeihez teremt biztos alapot, vagyis a gyermekfutballisták számának növekedése, az infrastruktúra, a női futball és a futsal látványos előrelépése, sokaknak szembetűnik. Ne feledjük, hogy a profi játékosok csak egy százalékát jelentik az összes futballistának, s nekem, az MLSZ elnökeként és most, a nemzetközi színtéren is nagyon fontos az amatőr futball, az úgynevezett grassroots-világ képviselete.”
Ami a főbb feladatokat illeti, leginkább az európai érdekeket kell erősítenie a FIFA berkein belül, elsősorban a szabad munkaerő-áramlást segítő előírásokat tartja szem előtt, lévén a sport igen speciális közeg ebből a szempontból. „A feladatom főként az európai érdekek képviselete, de ezek persze nagyon sokszor egybeesnek a magyar érdekekkel. Néhány nagyon gazdag klubot leszámítva például mindenhol mindenkinek probléma a rengeteg külföldi játékos, akik elveszik a helyet a hazai tehetségek elől. Így már nemcsak otthon, hanem egész Európában is meg kell próbálnunk elérni, hogy korlátozni lehessen a pályán lévő külföldi játékosok számát, hiszen az Európai Unió szabályai lehetővé teszik, hogy olyan speciális területen, mint amilyen a sport is, különleges módon alkalmazzák a munkaerő szabad áramlására vonatkozó előírásokat.”
Ezzel azt is jelezte, Magyarországon már elindult egyfajta szabályozás, gondoljunk csak a fiatalszabályra, illetve a mérkőzésenként maximum három légiós bevetését előirányzó határozatra, mely alól mindössze a nemzetközi kupaszereplő csapatok képeznek némi kivételt. Emellett cél természetesen az európai testületekkel való együttműködés, hogy különleges elbírálásban részesüljön a sport világa.
Szó esett a 2026-os világbajnokságról is, mellyel kapcsolatban Csányi elmondta, törekednek arra, hogy az öreg kontinensről legalább tizenhat együttes kapjon kvótát. Természetesen nem maradhatott ki az elmúlt évek korrupciós botrányainak következményének taglalása sem. A FIFA-tanácsba választott Csányi szerint mindkét szervezett új útra lépett. „Az UEFA-nál talán korábban sem voltak jelentős problémák, de Alexander Ceferin elnök úr érkezésével még átláthatóbb ügyintézésre törekszik a szövetség, a különböző kisebb tornák rendezési jogának az odaítélése sem kézen-közön, hanem teljesen transzparens módon zajlik mostantól, hogy csak egy példát említsek – mutatott rá az MLSZ-elnök. – A FIFA-nál pedig a régitől merőben különböző, korszerű, nemzetközi standardokon alapuló modellt vezetnek be, szakítva a rossz beidegződésekkel. Megújulás tapasztalható tehát, és a FIFA is növeli a tagszövetségeknek juttatott támogatás összegét.”
Hogy lesz-e UEFA-, netán FIFA-elnök, egyértelműen fogalmazott, majd az elismerésekről beszélt. „A múltunk sikereivel mindenki tisztában van, még a fiatalabb nemzedékek tagjai is, egyre többen ismerik el azonban azt a munkát, amely néhány évvel ezelőtt a magyar labdarúgásban elkezdődött. A mai választás is részben ennek a munkának az elismerése. Ilyen rövid idő alatt ilyen nagy változást elérni a játékosok, pályák, női futballisták számában, párját ritkítja. Sokan emlegetik a válogatottunk franciaországi szereplését vagy legújabban az U17-es csapatunk kijutását az ifjúsági Európa-bajnokságra. Természetesen nem tarthatnánk ott, ahol, a kormány, a klubok és az MLSZ apparátusának az erőfeszítései nélkül.”
