Nagyon fura a Real Madridot nem a spanyol liga legtöbbet költő csapatai között látni, de valahogy idén mégis ez a helyzet. A kétségbeesetten vásároló Barcelona mögött ugyanis nem a Királyiak jönnek a sorban, hanem valamivel kisebb klub, szerényebb lehetősségekkel.
Kép: Goal.com
Persze minden csak viszonyítás kérdése, hiszen a Sevilla is egy nagy csapat, csak hát a Barca meg a Real azért mégis egy más kávéház. Pedig a Sevilla sem panaszkodhat: az utóbbi években többször is megnyerték az El-t, valamint a Bajnokok Ligájában is indulhattak. A La Ligában rendre sikerül nekik a három nagy mögött zárni – sőt, néha kicsit meg is tudják szorongatni őket. Mindezt egy viszonylag szerény anyagi háttérrel, ők ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy csak úgy szórják a pénzt.
Nem egyszer volt példa arra, hogy a semmiből vettek meg játékosokat olcsón, akik aztán a Sevillában szereztek nevet maguknak és később jó pénzért válhattak meg tőlük. Játékospolitikájuk kulcsa Monchi volt, aki sportigazgatóként mindent kézben tartott. Nagyon jó szeme volt a játékosokhoz, rendre tudta hogy mikor, kire van szüksége a gárdának – ráadásul az edzők terén is hasonlóan jó volt a szimata, emlékezzünk csak tavaly Sampaolira, akivel remek idényt futott a Sevilla.
Monchit még 2000-ben nevezték ki és feladata az utánpótlásrendszer felélesztése, valamint egy ütőképes megfigyelői hálózat megteremtése volt. A munka sikerességével kapcsolatban elég csak azokat a neveket feleleveníteni, akiket az andalúz gárda adott a világ futballjának. Alberto Moreno, Jesus Navas, Sergio Ramos, Jose Antonio Reyes, Julio Baptista, Dani Alves, Seydou Keita, vagy Ivan Rakitic is ilyen. Legutóbb a 2011/12-es szezonban fordult elő olyan, hogy a Sevilla negatív mérleggel zárjon egy átigazolási időszakot (legalábbis a Trasfermarkt szerint) – a klub bevételeinek jelentős százalékát teremtik meg az eladásokból bejövő pénzek, amik adott esetben több millió eurót is kitehetnek. Íme néhány példa az elmúlt évekből, a teljesség igénye nélkül: Komdogbia (4 millió euróért vették, egy évvel később 20-ért adták el), Negredo (15-ért vették 25-ért adták el), Rakitic (2,5-ért vették, 18 millióért adták el), Krychowiak (5,5-ért vették, 33,6-ért adták el), Aleix Vidal (3-ért vették, 17-ért ment), Bacca (10-ért vették, 30-ért ment) Gameiro (7,5-ért érkezett és 32-ért távozott)… A sort persze lehetne folytatni, de ez már a múlt. Monchi sok évnyi szolgálat után elhagyta a klubot és jelenleg az AS Románál tölti be ugyanezt a pozíciót.
Bizony, Dani Alves is innen jött. / Kép: Goal.com
Sevillában tehát adott a feladat, hogy pótolják. Nem lesz egyszerű. Árulkodó lehet, hogy ezen a nyáron a Sevilla lett a második legtöbbet költő csapat Spanyolországban – erről már a klub elnöke, Jose Castro számolt be a Marca hasábjain. Habár azt is meg kell jegyezni, hogy az a 63,85 millió euró az ő léptékükkel nézve sem számít kiemelkedően nagy összegnek.
“Fontos gazdasági erőfeszítéseket tettünk, a második legnagyobbat a Barcelona után. Ez jelzi a klub ambícióit, hiszen mi mindig szeretnénk Európában játszani és a Bajnokok Ligájában maradni (ez idén sikerült is nekik, kvalifikálták magukat). Beszélhetnénk arról, hogy milyen volt az átigazolási szezon Monchi nélkül, de nincs értelme. (…)” – mondta Castro.
Ezen a nyáron eladták Vitolót az Atletico Madridnak (akik az eltiltásuk miatt majd csak télen vehetik majd igénybe a szolgálatait) 36 millió euróért, Iborrát eladták a Leicesternek (15 m.), Konoplyankát a Schalkénak (12,5 m.), Ramit a Marseille-nek (6 m.), Marianót a Galatasaraynak (4 m.), valamint Cristoforót a Fiorentinának (2,5 m.).
Az érkezők között van Jesus Navas, aki ingyen tért vissza, Geis és Carole akik kölcsönbe jöttek, de fizetni is kellett értük (2 m. + 350 e. euró), Corchia 5 millióba került (Lille), de ott van Guido Pizarro (Tigres, 6 m.), Nolito (Man. City, 9 m.), Banega (Inter, 9 m.), Kjaer (Fener, 12,5 m.) és Muriel (Samp., 20 m.) is. Ez azt jelenti, hogy 63, 85 millió eurót költöttek, de 76 milliót kasszíroztak az eladott játékosaikon.
Tehát még így is nyereséggel zárták a nyarat.
Az első Monchi nélküli átigazolási-időszakból tehát sikerült pozitív méreggel kijönni, de hogy mégis mennyire válnak majd be az újoncok, az csak később derül ki.
