Roman Abramovich már a 2003-as Londonba érkezése óta is sokat fektetett abba, hogy a Chelsea-nek ne csak az első csapata legyen kiemelkedő, hanem legyen mögöttük egy utánpótlás is, ami idővel majd maga foga megtermelni a sztárokat. Ennek első lépése az infrastruktúra megteremtése volt, egy új edzőközpont és a megfelelő körítés kialakítása, ami megalapozta a további szakmai munkát. Ezt követően pedig egy másfajta építkezés vette kezdetét, a hosszas folyamat pedig a jelek szerint mostanában kezdi el meghozni a gyümölcsét. A Thesefootballtimes.co cikke szerint az elmúlt 5 év legeredményesebb angol fociakadémiája a Chelsea-hez köthető. A kékek akadémiája tavaly U18-as Premier League-et nyert (ahogy az utóbbi három évben mindig) és FA-kupát is, 2014-ben pedig U21-ben is bajnokok lettek. Nemzetközi szinten sem lehetett okuk panaszra, hiszen a Chelsea az egyedüli csapat, amely képes volt két alkalommal is megnyerni az UEFA Ifjúsági Ligát, a korábbi sikereiket elérő játékosok pedig most már sok esetben berobbantak a PL-be, játszanak a Chelsea-ben, de akár az angol felnőtt válogatottban is bemutatkozhattak már.
Az Abramovich-éra legelején még nem teljesített túl jól a kékek utánpótlása, akkoriban a legjobb karriert befutó játékosok voltak Bertrand és a Celtic Sinclair-je. 2010-hez közeledve azonban új nevek jöttek: a nagyon fiatalon megszerzett és aztán nagy csalódást keltő Gael Kakuta, a Hollandiából visszatérő és azóta a PL-ben is bizonyító van Aanholt, Bruma és a Milanban játszó Borini is ilyen volt. De ahogy arról már korábban esett szó, az áttörés az elmúlt 5 évben következett be. Lássuk, hogyan szerepelt és kiket nevelt ki a Chelsea utánpótlása az Ifi BL 2013/14-es indulása óta!
Az első szezonjukban nem jutottak messzire, a negyeddöntőben ugyanis alulmaradtak 3-1 arányban a Schalkéval szemben. A németeknél egy büntetőt harcolt ki és egy csodás gólpasszt is jegyzett a csapat legjobbja: Leroy Sane azóta szép karriert futott be Angliában, nem kell bemutatni senkinek. Ami a londoniakat illeti, voltak jól csengő nevek már abban a gárdában is: a védelem oszlopai Andreas Christensen (akit egy éve még a City is vitt volna) és a Bournemouth fiatalja, Nathan Ake voltak. Előrébb utánpótlás-válogatottak sokasága kapott szerepet: Swift (Reading), Baker (Middlesbrough), Isaiah Brown (Brighton & Hove), Boga (Birmingham), Loftus Cheek (Crystal Palace), Kiwomya (Duncaster Rovers) és Feruz (Chelsea U23). Közülük Swift és Baker a mai napig a korosztályos angol válogatottak alapemberei, habár jelenleg mind a ketten csak a másodosztályban szerepelnek (Swift már nem csak kölcsönben, tőle elköszönt a Chelsea). Brown és Loftus-Cheek jelenleg kölcsönben próbálnak beleerősödni a Premier League-be – utóbbi annyira belejött már, hogy a felnőtt válogatottban is pályára léphetett.
Egy évvel később már nem torpantak meg, egészen a döntőig meneteltek, ahol aztán már nem tudott velük mit kezdeni a Shakhtar Donetsk. Az ukránok 3-2-re kikaptak tőlük, Brown volt a csapat vezére, Christensen öngólt vétett, de betalált a csapat gólgyárosa, Dominic Solanke is. Igen, az a Solanke, aki ma már a Liverpool játékosa, miután a vörösök megvették játékjogát a nyáron. A még mindig csak 20 éves csatár azóta 18 meccsen jutott szóhoz Klopp kezei alatt, de gólt még nem szerzett (azért a 2 milliós kivásárlási ár még így is nagyon alacsonynak tűnik). Solanke lett az Ifjúsági Liga gólkirálya abban a szezonban elképesztő, 12 találattal – ami mellé még 4 gólpasszt is vállalt, ami Christensennel holtversenyben a legtöbb volt csapaton belül. Sokan megmaradtak az egy évvel korábbi csapatból: Brownról már volt szó, de maradt még Boga, Musonda és Kiwomya is. Csatlakozott viszont Tammy Abraham (Swansea), Colkett (Vitesse), Clarke-Salter (Chelsea U23), Aina, Tomori (mind a kettő Hull City) és Dasilva (Charlton) is. Velük is inkább folytatódott a londoni sikersztori, mintsem hogy véget ért volna.
2016-ban ugyanis sikerült nekik a duplázás: a PSG-t a svájci fináléban 2-1-re felülmúlva zsinórban másodszor lettek az Ifi BL legjobbjai, ami a mai napig egyedülálló teljesítmény. A most a Swansea-ban pallérozódó Abraham akkor 8 találattal járult hozzá a végső győzelemhez (házi gólkirály lett), de rajta kívül is akadtak húzónevek. Aina, Colkett, Tomori, Clarke-Salter és Dasilva hozták a rutint, míg egy újabb sor ifjonc nőtt fel a feladathoz melléjük: Palmer, Scott, Maddox, Christie-Davis, Ali (Vitesse), vagy Chalobah neve talán még nem ismerős, de hamarosan akár velük is találkozhatunk majd a Premier League-ben – még mindig csak 20 év körül vannak.
A történetben egy kisebb szakadás következik: tavaly a Chelsea nem indulhatott a BL-ben, így a fiatalok sem mérettethették meg magukat az Ifjúsági Ligában. Épp ezért nem szállhattak ringbe a harmadik bajnoki címükért, csak idén. A csoportkört követően azonban minden okuk megvan a bizakodásra: 15 pontot gyűjtve, csoportelsőként jutottak be a negyeddöntőbe, megelőzve az Atletico Madridot és az AS Romát.
Ami a felnőtteket illeti, a felsoroltak közül egyértelműen Christensen áll a legjobban, vagyis ő már sikerrel vette az akadályokat: beverekedte magát a kékek első keretébe és a kezdő-tagságért harcol. Hivatalosan szintén Conte keretében van még a 21 éves Musonda is, aki 2012 óta a londoniak futballistája, rajtuk kívül pedig még egy fiatalember van, aki idén oda tudott férkőzni a nagyok közé: a walesi Ethan Ampadu (akiről egy 10-es listán már megemlékeztünk), aki még mindig csak 17 esztendős.
Összességében elmondható, hogy a legeredményesebb generáció tagjai majd még csak most fognak feltűnni a nagyok között, de érdemes figyelni rájuk. Ha nem is mindenki fut be közülük nagy karriert, hamarosan egyre több Chelsea-neveléssel találkozhatunk majd.