Massimiliano Allegri elmondása szerint a jövő keddi Atalanta elleni kupamérkőzésen minden bizonnyal visszatér a Juventus kapujába Gianluigi Buffon (bár sokan már szombaton, a Chievo elleni bajnokin is a kapuban látnák).
(forrás: ansa.it)
A két nap múlva a 40. életévét betöltő hálóőr a La Repubblica című olasz lapnak adott interjújából szemezgettünk, amiben főleg a jövőjét firtató kérdések, valamint a kudarccal végződő vb-kvalifikáció került előtérbe: “Ebben a pillanatban boldog embernek érzem magam. A pótselejtezők utáni nyilatkozatom, amikor a mérkőzés után elsírtam magam, túlment minden elképzelhető keserűségen, egy teljes nemzetnek okozott csalódás egyenes következménye volt. A reakcióm egy 40 éves ember megnyilvánulása volt, aki sokkal mélyebben fejezi ki az érzelmeit, mint 20 évesen tette.”
A néhány hetes kihagyás talán jó hatással volt rá? “Az életben semmi nem történik ok nélkül. Jót tett nekem a szünet, világos üzenetet kaptam, ami elgondolkodtatott. Olyan versenyszellem él most bennem, ami talán nem is normális ilyen korban.”
Az esetleges folytatásról: “Hamarosan találkozok Agnelli elnök úrral és átbeszéljük a dolgokat. A legjobbat akarom a klubnak, ezért el kell döntenünk, hogy hasznára tudok-e még lenni a csapatnak, és ha igen, milyen pozícióban.
“Boldog lennék, ha játékosként folytathatnám, de nem akarok sem a Juventus, sem a társaim terhére lenni.”
Hogy elfogadnám-e, hogy Szcsesny-vel váltogassuk egymást? Mindig hagytam helyet másoknak is. Örülök, hogy jól megy neki, ha megnyerjük a bajnokságot, az nagymértékben az ő érdeme is lesz.”
(forrás: ansa.it)
Elgondolkozna-e más ajánlaton, ha a Juventus nem tart rá igényt? “Vagy a Juventus, vagy semmi. Nem akarok olyan vénemberré válni, aki magának is hazudik, és kézzel-lábbal ragaszkodik a helyéhez. Idén volt egy nagyobb hibám az Atalanta ellen és elnéztem egy szabadrúgást Spanyolország ellen. Játszottam nagyon jól, átlagosan és kevésbé jól, de a FIFA így is engem tüntetett ki az év kapusa díjat. Ugyanúgy érzem magam mint 6-7 évvel ezelőtt.”
A távolabbi jövőjével kapcsolatban: “Pár napja beszéltem Marcello Lippivel. Azt tanácsolta, hogy a visszavonulásom után menjek egy év szabadságra. Ezalatt figyeljem a labdarúgás világát kívülről, hogy rájöjjek, mi is érdekel igazán. Annyi biztos, hogy nem stabil és kényelmes pozíciót fogok keresni, az évek során megszoktam, hogy jól jön egy kis stressz is. Vezetőedző viszont nem szeretnék lenni. Van egy párom és három gyerekem, akiket imádok, emellett az utolsó 28 évem percről percre be volt osztva, szeretnék végre unatkozni is egy kicsit, néha magamban is eltölteni egy kis időt, amikor azzal foglalkozok, amivel akarok. Egy válogatott kispadja? Szép feladat lenne, hiszen egy egész országot képviselsz, egyesítesz és nem megosztasz. Ezzel azonban nem az olasz válogatott vezetésére pályázok, más ország válogatottjának vezetésén viszont elgondolkoznék.”
(zp)
