Track & Race Sportügynökség Kft. - A sportrendezvény partner

Vb-visszatekintő: Magyarország a második döntőjét veszíti el – 1954

Cikksorozatunkban a futballtörténelem eddig megrendezett világbajnokságait vesszük sorra. A brazil vb után ismét Európába utaztak a csapatok, és ez volt a híres magyar Aranycsapat tündöklése és bukása.

fifa-world-cup-final-1954-puskas-hungary-germany-soccer-football-switzerland-2-1381331640

Magyarország és az NSZK a kezdő sípszó előtt a döntőben (Forrás: fifa.com)

Az ötödik világbajnokság rendezési jogát Svájc nyerte el. Ebben az évben ünnepelte a FIFA a fennállásának 50. évfordulóját.

A tornán ismét 16 csapat kvalifikálta magát. Svájc és Urugay automatikusan szerepelhetett, míg a maradék 14 helyre 11 európai, 2 amerikai és 1 ázsiai ország számára volt biztosítva hely. Voltak debütálók, mint Dél-Korea, Skócia és Törökország, utóbbi kettő viszont már a négy évvel ezelőtti tornára is bejutott, ám visszalépett a részvételtől. A torna nagy visszatérői pedig Ausztria és Magyarország voltak.

A magyar válogatottat akkoriban a világ legjobb csapatának tartották, ezzel pedig ők voltak a legnagyobb esélyesek is a trófea elnyerésére. Az Aranycsapatot olyan játékosok alkották mint Puskás Ferenc, Bozsik József, Kocsis Sándor vagy Grosics Gyula, akik ráadásul úgy érkeztek a világbajnokságra, hogy 1952-ben olimpiai bajnokok lettek.

A torna lebonyolítása ismét megváltozott. A résztvevőket 4 csoportba sorolták, amelyekben két kiemelt és két nem kiemelt csapat volt, akik nem játszhattak egymás ellen. A csoportok első két helyezettje jutott be a negyeddöntőbe, ahonnan már egyenes kieséses rendszerben játszottak tovább egészen a döntőig.

Az első mérkőzéseket 1954. június 16-án játszották. Az Aranycsapat a 2. csoportban kapott helyett, amit meg is nyertek hatalmas gólkülönbséggel: Dél-Koreát 9-0-ra, az NSZK-t pedig 8-3-ra győzték le. A negyeddöntőben az előző házigazda ellen nyertek 4-2-re, majd a címvédő legyőzésével jutottak a döntőbe. Ez volt a tornák történetének legdurvább mérkőzése, hiszen három játékost is kiállítottak, majd a lefújás után sem hagyták abba a harcot.

logo-switzerland-1954A finálét 1954. július 4-én játszották Bernben a Wankdorfstadionban. Magyarország ellenfele a csoportkörben csúnyán elvert NSZK volt, és egyértelműen ők voltak az esélyesebbek. A magyarok már a 6. percben megszerezték a vezetést Puskás Ferenc góljával, majd a 8. percben Czibor találtával már kétgólos előnyben voltak. A németek viszont nem adták fel, a 10. percben szépítettek, a 16. percben pedig már egyenlítettek. A 86. percig döntetlenre állt a meccs, majd Rahn megszerezte a győztes találatot az NSZK-nak, akik így elhódították a trófeát. Az Aranycsapat vereségét máig nem tudták feldolgozni sem a magyarok sem a nemzetközi közvélemény, mert senki nem értette, hogy hogy tudott vereséget szenvedni a döntőben a „világ legjobb csapata” a tőle sokkal gyengébb NSZK ellen. A döntő összefoglalója IDE KATTINTVA tekinthető meg!

A torna gólkirálya a magyar Kocsis Sándor lett 11 találattal. Az 1954-es világbajnokság volt az egyik leggólgazdagabb, hiszen 26 mérkőzésen 140 találatot szereztek a csapatok, az Ausztria – Svájc mérkőzés pedig a maga 7-5-ös végeredményével máig a legtöbb gólos mérkőzés a vb történelmében.

Az 1954-es svájci világbajnokság adatai:

Dátum: 1954. június 16. – július 4.

Győztes: NSZK Második: Magyarország Harmadik: Ausztria Negyedik: Uruguay

Résztvevő csapatok száma: 16

Résztvevők: Anglia, Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Franciaország, Magyarország, NSZK, Olaszország, Skócia, Svájc, Törökország, Brazília, Uruguay, Mexikó, Dél-Korea

Házigazda: Svájc

Helyszínek: 6 város: Bern, Bázel, Genf, Lausanne, Lugano, Zürich

Gólkirály: Kocsis Sándor (Magyarország): 11

Összes nézőszám: 768.607 fő

Lejátszott meccsek száma: 26

Összesen lőtt gólok száma: 140

Gólátlag: 5,4 gól/meccs

Eddigi cikkjeink a sorozatban:

Vb-visszatekintő: mindent a világbajnokságokról 1930-tól 2014-ig

Vb-visszatekintő: a legelső világbajnokság a futball történelmében – 1930

Vb-visszatekintő: európai helyszínt kapott a második világbajnokság – 1934

Vb-visszatekintő: döntőben a magyarok, ám a címvédőt nem tudták legyőzni – 1938

Vb-visszatekintő: 12 év után ismét Dél-Amerikába ment a világbajnokság – 1950