Az egyik legmegosztóbb személyisége volt a nemzetközi labdarúgásnak, de arról kevesen vitatkoznak, hogy az elmúlt évtizedek egyik legjobb kapusának számított Oliver Kahn. A korábbi 86-szoros válogatott portás szombaton 44 éves.
A Karlsruhéban született Olli szülővárosában kezdett el – mezőnyjátékosként – futballozni, majd ott is kapta meg első profi szerződését az 1987/1988-as szezonban. A később többek között kameruni szövetségi kapitányként is tevékenykedő Winfried Schäferrel is dolgozhatott együtt pályafutása korai szakaszában a már akkor is kiváló képességekkel rendelkező hálóőr, ráadásul a karlsruhei időszak utolsó évében, 1994-ben a Valencia elleni UEFA-kupa elődöntőjének visszavágóján 7-0-ra nyert a német kiscsapattal.
Ekkor, vagyis 1994-ben Oliver Kahn akkori németországi rekordösszegért, 2,5 millió német márkáért áttette székhelyét Münchenbe és mint kiderült, sportkarriere során más klubban már nem is szerepelt a Titán és Vulkahn becenévvel is illetett, igen szuggesztív futballista. De nem is volt rá oka: a Bajoroszágba szerződésekor 25 esztendős Kahn gyorsan alapemberré vált és bár már az 1999-es Bajnokok Ligája-döntőt is kis híján sikerült megnyernie a „bőrnadrágosoknak”, a többek között Mehmet Schollal, Samuel Kuffourral, Lothar Matthäus-szal, Bixente Lizarauval és Giovane Elberrel fémjelzett gárdának, végül a Manchester United egy örökké emlékezetes véghajrával végül bezsebelte a BL-trófeát.
Két évre rá, 2001-ben a Valencia elleni finálé tizenegyespárbajában remeklő, manapság egyébként a ZDF-nél szakértőként dolgozó Kahn oroszlánrészt vállalt a nemzetközi kupasikerben, ugyanis három büntetőt is hárított. Pályafutása további éveiben is meghatározó, sőt kiemelkedő egyénisége volt nemcsak a német labdarúgásnak, hanem a nemzetközi futballnak is. Legnagyobb sikereit, elismeréseit is nehéz felsorolni, hiszen a mindig győzni akaró, a megalkuvásra képtelen – és kétségtelenül olykor túlságosan felhergelt állapotba kerülő – Kahn fő letéteményese volt 2002-ben, hogy a német válogatott bejutott a világbajnoki döntőbe, hiszen a korábbi trénere, Winfried Schäfer által irányított Kamerun, illetve az Amerikai Egyesült Államok és Dél-Korea ellen is bemutatott több, mérkőzést eldöntő bravúrt is. S milyen a kapussors: a brazilok elleni fináléban az addig jól védő – ám, mint utólag kiderült, akkor már sérült – kapusról egy védhetőnek tűnő lövés kipattant, s a lesipuskás Ronaldo élt is a lehetőséggel. Innen pedig már nem tudtak a németek felállni a padlóról.
Ettől függetlenül rendkívül eredményes pályafutást zárt le a 8-szoros bajnok, 6-szoros Német Kupa-győztes, 5-szörös Liga-kupa-győztes, UEFA-kupa- (1996) és BL-győztes (2001), vb-ezüst-(2002) és bronzérmes (2003), Világkupa-győztes (2001), valamint Európa-bajnok (1996) Oliver Kahn 2008. szeptember 2-án. Ezen a napon ugyanis Münchenben, rendkívül ünnepélyes körülmények között, egy Bayern München – Németország meccsel végleg lelépett a futball színpadáról – legalábbis, mint játékos. Danke, Oliver Kahn!
Szerző: Budai Levente
