Eddig csak két meccset játszott le a Juventus Andrea Pirlo irányítása alatt és teljesen megjósolhatatlan jelen pillanatban, milyen szezon várhat a Zebrákra idén. Erről, illetve az elmúlt évek kihívásairól is kérdeztük Lőrinc Attilát, a Juventus Örökké csoport alapítóját.
Mióta vagy Juventus-szurkoló és miért szereted a klubot?
1996 óta, amikor a Juventus az utolsó Bajnokok Ligája győzelmét aratta. Akkoriban még igazán kisgyerek voltam. A barátaimmal focizgattunk a közeli pályán és előjött a téma, hogy este nagy meccs lesz. Fogalmam sem volt róla, hogy mi az a Juventus, kik játszanak benne, vagy hogy ki az a Ravanelli, vagy Vialli, vagy Del Piero. A legtöbben azt mondták, hogy úgyis az Ajax nyer majd – na, mondom akkor én pedig fogadok a Juventusra. Amúgy előtte nem is nagyon szerettem nézni a focit, nem igazán érdekelt, csak úgy játszottam a barátaimmal. Este pedig megnéztem a meccset: tizenegyespárbajban nyert a Juventus és azóta valahogy a szívemhez nőtt a klub. Ma már fanatikus Juventus szurkoló vagyok és ez már 24 éve tart.
És mi vezetett ahhoz, hogy elindítottad a Juventus örökké csoportot a Facebookon?
Lényegében az, hogy a híreket, amik a klubot érintik – eredmények, nyilatkozatok, átigazolások – meg tudjuk vitatni a többi Juve-szurkolóval, véleményt tudjunk formálni. Ez eleinte csak egy kis létszámú csoport volt, 200-300 tagból állt, majd egy ismerősöm segítségével sikerült egy Juventus-oldalon megjelenni és utána eléggé megugrott a tagok száma – ma már 4200 főből áll a közösségünk, ez a második legnagyobb létszámú Juventus csoport Magyarországon.
És itt csak online eszmecseréket értünk, vagy szoktatok szervezni összejöveteleket is?
Eddig nem szerveztünk ilyesmit, de már van róla szó. Alapvetően mi egy egyszerű csoport vagyunk és főleg online a tartjuk a kapcsolatot. A nagyobb oldalaknál, mint a Juventus Hungary már vannak közös meccsnézések és találkozók. Az lehet majd a következő lépés számunkra is.
Bocsásd meg hogy így kérdezem, de mennyire könnyű dolog ma Juventus szurkolónak lenni?
Hát folyton mondogatják rólunk – főleg a rivális kluboknál –, hogy a Juventus egy örök csaló Olaszországban. 2006-ban kirobbant a Calciopoli, a klubot pedig száműzték a másodosztályba. Azóta meg kell hagyni, hogy más olasz klubok szurkolói nem igazán kedvelnek minket. Mondjuk ez már kölcsönös. Ha felmész egy Serie A-val foglalkozó oldalra, ahová a többi csapat szurkolói is írhatnak, egyből jönnek az ilyen kötekedő kommentek. Azt is sokszor megkapjuk, hogy a nemzetközi porondon már jó ideje nem értünk fel a csúcsra, meg hogy csak a hazai bajnokságban jönnek a sikerek. De ettől függetlenül Juventus-szurkolónak lenni jó és büszkék vagyunk a csapatra.
Az elmúlt 9 évben a Juve lett az olasz bajnok. Lehet azt mondani, hogy akárki is az edző, a Serie A megnyerése kötelező feladat?
Az elmúlt 9 évben – az első 2-3-at leszámítva – kötelező volt. Ahogy jöttek az eredmények, folyamatosan fejlődtünk minden évben szép lassan kinőttük a Serie A-t. Most viszont ahogy elnézem a többi rivális csapat keretét, már nem ilyen egyszerű a dolog. Az Inter nagyon megerősödött és remek trénerük van Antonio Conte személyében – aki ugyebár korábban a játékosunk és edzőnk is volt. A sportigazgatójuk, Giuseppe Marotta szintén nálunk dolgozott korábban. Az Internazionale tehát nem csak emberállományban, hanem vezetői szinten is erősödött és képesek a meglepetésekre. Így fanatikus szurkolóként azt kell mondanom, hogy idén talán még akár bajnokok is lehetnek. Csalódás hogy pont ők, de megemelném a kalapomat előttük. Olaszországban egyértelműen ők lehetnek majd a legnagyobb kihívóink.
Gondolod, hogy első sorban a Juventus edzőjén múlik majd, hogy meglesz-e a bajnoki cím?
Andrea Pirlo ülhet idén a kispadon. Őt kinevezték az U23-as, majd egy héttel később a nagy csapathoz is. Ő ebben a szerepkörben tapasztalatlan. Két mérkőzés van a háta mögött: egy győzelem és egy döntetlen a Sampdoria és a Roma ellen. Egyelőre mi, szurkolók se tudjuk hova tenni Pirlót. A külföldi edzők és szakértők bizakodóak és pozitívan vélekednek róla. Azt mondják, komoly szakember lehet belőle, aki nagy dolgokat érhet majd el a Juventus élén a közeljövőben. Nagy most a bizonytalanság vele kapcsolatban.
Allegri után tavaly Sarri vette át a szakmai munka irányítását, de egy szezon után tőle is megváltak. Jó ötlet volt meneszteni őket?
Allegri esetében sokat gyengült a csapat játéka az utolsó évben, így őt jó ötlet volt elküldeni. Sarrit viszont már kinevezni is rossz döntés volt. 2018-ban a középső ujjával bemutatott a Juve-szurkolóknak a busz ablakából, amivel örök ellenséggé vált a drukkerek körében. Onnantól viszont hogy leültették a torinói padra, megoszlottak a vélemények vele kapcsolatban – meglepetésre elég sokan Marcello Lippit látták benne. Nagy sikereket ért el korábban: akár bajnok is lehetett volna a Napolival, Angliában pedig egy harmadik helyet szállított az El-siker mellé. Sokan úgy voltak vele, hogy ha egy ilyen tapasztalt edző kap egy kellően erős keretet a kezei alá, akkor vele talán összejöhet a nagy álom elérése. Ezzel szemben viszont a bajnokság is majdnem elúszott – csak egy ponttal előztük meg az Intert. A BL-ben pedig már a nyolcaddöntőben jött a pofon a Lyon ellen, ami hatalmas csalódás. Vártuk a Sarri-ballt, hogy vége lesz a sok nyögvenyelős, csúnya játékkal elért 1-0-ás győzelemnek és szép, Barcelonára emlékeztető focit kapunk helyette. De sajnos pont ennek az ellenkezője valósult meg. Meg kellett válni tőle.
Ez esetben mit gondolsz, ki lehetne az ideális edzője a Juventusnak?
Hát Pirlóról egyelőre nem tudni, hogy alkalmas-e – ezt majd az idő fogja eldönteni. Játékosként nagyszerű volt, meglátjuk, hogy a pálya szélén is olyan sikeres lesz-e. Egyébként abban mindig is bíztam, hogy Conte egyszer majd visszajön, vagy esetleg majd egyszer Zidane… De hát erre egyelőre még várni kell.
2017-ben volt utoljára BL-döntős a Juventus, azóta pedig úgy tűnik történt egy koncepcióváltás a klubnál. Volt egy törés, ami után 2018 nyarán elkezdtek olyan sztárokat igazolni mint Cristiano Ronaldo, 2019-ben menesztették Allegrit… Ez az új irány neked hogy tetszik?
Ez is egy elég megosztó kérdés. Én örülök neki, mert most elindult a klub egy olyan úton, ahol szupersztárokat igazol. Viszont a Ronaldo leigazolásával a vezetőség körül is megroppant valami: a többség akarta ezt az üzletet, 2-3 ember viszont nem. Ronaldót még a mostani sportigazgató, Fabio Paratici szemelte ki – Marotta viszont ellenezte a portugál leigazolását. Ez végül az állásába került. Ronaldót ezért igazoltuk, hogy vele végre a BL-ben is a csúcsra érhessünk. Eddig viszont még nem tudta megmutatni, hogy tudna segíteni a klubnak ennek elérésében. De nagyon nagy játékos, ezt mindenki tudja róla.
Viszont a klub most anyagilag megérezte a koronavírus-helyzetet. Több komoly játékossal is szóbahoztak minket: szó volt Luis Suarez érkezéséről, de Pogba visszatérése is napirenden volt. Utóbbi a középpályára érkezett volna, amire ráfér az erősítés – talán pont ennek a csapatrésznek a gyengesége miatt szenvedhetünk majd idén a BL-ben. A támadósorunk viszont rendben van, arra nem lehet panasz.
Érdekes hogy a támadósorról mondod, hogy jól néz ki. A statisztikák szerint utoljára a Juventusból Alessandro Del Piero tudott gólkirályi címet nyerni a Serie A-ban még a 2007/08-as szezonban, 21 góllal. Ennél kevesebb találattal ráadásul ’91 óta nem nyertek gólkirályi címet Olaszországban.
Ez igaz sajnos, nem tudtunk gólkirályi címre törni már egy jó ideje. De volt nekünk anno egy Carlos Tevezünk, most itt van Ronaldo és én Moratára sem tudom azt mondani, hogy ne lenne alkalmas a Juve-mezt viselni. Nálunk sokáig nem voltak kiemelkedő gólvágók, csapatszinten oszlottak el a találatok. Tavaly Cristiano Ronaldo harcban volt a végsőkig, de Immobile eredményesebb lett nála és Aranycipős is lett végül.
Említetted, hogy neked alapvetően ez a sztárcsapatépítés tetszik. Hallani olyan véleményeket is, hogy ez nincs összhangban a klub kultúrájával, hogy ez a Real Madrid-féle irány nem egészen kompatibilis az igazi Juventusszal.
Ha ezt 15 évvel ezelőtt kérdezik meg tőlem, azt mondom hogy igaz és én sem szeretnék a sztárcsapatok útján elindulni. Mert vannak olyan olasz játékosok, akikhez nyúlhat a Juve. De sajnos az olasz labdarúgás most olyan helyzetben van (klub- és válogatott szinten egyaránt), hogy az olasz játékosoknak több mint fele egyszerűen nem Juventus-szint. Tehát a klub nem tud a hazáján belül olyan játékosokat igazolni, akik által erősödhetne. Ezért kellett külföldi játékosokhoz nyúlni és sztárokat igazolni, hogy tarthassuk a lépést a nemzetközi riválisokkal. Ha most elkezdenénk folyamatosan Itáliából igazolgatni, akkor a csapat azért harcolna folyamatosan, hogy az első négybe bekerüljön a bajnokságban. A BL-ben pedig sokszor örülhetne, hogy ha megússza a csoportkört. Jelenleg nincsenek most olyan olasz játékosok, akikkel a Juve minőségben előrébb tudna lépni.
Volt szó arról, hogy kik mozgatják a szálakat a klubon belül felsővezetői szinten. Szerinted milyen terveik vannak és jó kezekben van-e a klub?
Szerintem amióta újra átvette Agnelli az irányítást, sínen vagyunk. Sikerült vele visszatérni a másodosztályból, volt két BL-döntő, zsinórban 9 bajnoki cím és a keret is alaposan megerősödött – ebben mondjuk Pavel Nedvednek is van nem kevés szerepe. Épp ezért úgy gondolom, hogy a Juventus vezetői szempontból jó kezekben van.
A BL-csoport sorsolással mennyire vagy elégedett?
Őszintén nagyon örültem, hogy a Ferencvárost megkaptuk, holott az itthoniak közül hozzám az Újpest áll a legközelebb. Van viszont rengeteg Juventus-szurkoló Magyarországon, akik egyben Fradidrukkerek is. És sajnos a Ferencváros-szurkolóknak volt egy olyan nyilatkozatuk nem rég, hogy mindenkit csak zöld-fehérben akarnak látni – aki magyarként zebracsíkos mezben lép be a stadionba az meg lesz ruházva, vállalniuk kell a felelősséget. Mondjuk ezt meg tudom érteni, hiszen most nincsenek vendég szektorok, ők pedig azt szeretnék, ha a saját csapatukat buzdítaná mindenki. De azért valahol azt se tudom megérteni. hogy ma a Ferencváros B-közép együtt szurkol például az Újpest ellen, utána pedig a Juventus ellen egymást fogják megverni akár az utcán, akár a stadionban egy mez, vagy egy sál miatt.
A Dinamo Kijevnek nagyon örültem, ellenük sima győzelmet várok Torinóban – Kijevben egy kicsit már nehezebb lesz. Ebben a kvartettben kulcs viszont a Barcelona lesz, ellenük majd kiderül, hol is tart most a Juventus. A csoportelsőségen még sok múlhat: az elsők elvileg könnyebb ellenfelet kapnak a nyolcaddöntő sorsolásánál. És ha másodikok lennénk a Barca mögött és a City, vagy a Bayern ellen kerülne össze a Juve, ott már nem tudnám egyértelműen favoritként megnevezni őket. Onnan pedig már lehet, hogy a legjobb nyolcig sem sikerül eljutni. Ez a Barcelona most viszont ezer sebből vérzik, így lehet bizakodni.
Szerinted milyen eredmények után mondhatnánk azt, hogy Pirlo bevált? Miket jósolsz az idei szezonra?
Ha a bajnoki címet sikerülne neki megnyernie, vagy szorosan, 1-2 pont lemaradással lennének másodikok; és a BL-ben legalább a legjobb nyolcig elmennek, akkor lehet mondani, hogy Pirlo első éve jól sikerült. Szerintem a bajnokság meglehet majd, a kupával kapcsolatban fogalmam sincs. Azért remélem, hogy a döntőbe azért be fogunk jutni. A BL-ben mindig a negyeddöntő az elvárás – az elődöntő, vagy a döntő csak ajándék lehet. A legfontosabb viszont talán a játék lenne, valamint a fiatalítás. Ilyen szempontból az Allegri-éra végétől fogva lehet hiányérzetünk. Most már mindenki elvárja, hogy a Juventus mutasson is valamit a pályán. Legyen játéka a csapatnak, ne csak ezek a szürke 1-0-ák, és az eredmény tartása. Ebben lehet és kell is előre lépni.
