Mint beszámoltunk róla, a magyar utánpótlás válogatott 2-0-ra kikapott EB selejtezőn Albániától. Attól az albán csapattól, amely két éve nem tudott nyerni, és ellenünk megszakította ezt a sorozatot.
A játékosok érthetően csalódottan hagyták el a Bozsik stadiont a mérkőzés után. Róth Antal szerint alapelemekben nem tudtunk egyenrangú ellenfelei lenni a vendégeknek, valamint a jövő hétfőn, Grazban esedékes osztrákok elleni meccsel kapcsolatban megjegyezte, hogy meg kell nézni az erőviszonyokat. A Sport Tv kamerái előtt így értékelt: „Csak megismételni tudom, amit a mérkőzés előtt mondtam, nem akartam negatív képet festeni, de azt gondolom, hogy mi reálisan látjuk a képet, akik benne vagyunk. Azokban az alapelemekben, amikben kellett volna, nem tudtunk partnerek lenni, elsősorban a párharcokra gondolok. Ennyi párharcvesztéssel nem lehet mérkőzést játszani, nincs az a taktika, ami ezt kibírná. Tettük a dolgunkat, de sem védekezésben, és leginkább támadásban nem tudtuk azt nyújtani, amit szerettünk volna. Nagyon sajnálom, de hasonló volt az albán meccs kint is, ezért tartottam a meccstől, csak azt megnyertük. Az volt az elképzelés, hogy nálunk legyen labda, de minden labda, amit megpróbáltunk feljuttatni, rögtön jött is vissza. Nem jutott el azokhoz a labda, akiknek az az erénye, hogy meg tudják biztonsággal tartani. Nem tudom, mi az oka, hogy szürkébbek voltak, gondolok elsősorban Adorjánra, Kovácsra vagy Radóra, talán, hogy a nemzetközi szint azt követeli, a védekezésünket is erősítsük meg, és ebbe belefáradtak. Ha szeretnének magasabb szinten játszani, annak meg is kell felelni. Az ilyen nemzetközi meccsek tükröt tartanak a játékosok elé, hogy bizony van hová fejlődniük képességek terén.”
Hasonlóképpen látja a mérkőzést Jova Levente is. A Ferencváros kapusán nem múlott semmi, hiszen egyszer bravúrt is be kellett mutatnia. „Tényleg egy erős ellenfél, nem lebecsülendő csapat az albán. Megvoltak a helyzeteink, de sajnos nem tudtunk gólt szerezni ezekből. Be kellett volna húzni a három pontot, de már kint is megszenvedtünk érte. Sajnos nem jöttek a helyzetek, nem volt annyi helyzetünk. Megnéztük a videókat, hogy miket játszottak az albánok. Az osztrákok és a bosnyákok is megszenvedtek ellenük. Hazai pályán húzni kellett volna őket, ugye csoportutolsó csapatról beszélünk, biztosan sok kellemetlenséget fognak okozni másnak is. Sajnos a továbbjutás elúszott, most már csak a tisztes helytállás maradt, már csak magunkért kell küzdeni, hogy minél jobb teljesítményt tudjunk nyújtani.”
Adorján Krisztián nehezen találta a szavakat: „Csalódottak vagyunk, nem gondolom, hogy ez egy kötelező győzelem lett volna. Tovább kell lépnünk, mindent meg kell tennünk, hogy legyőzzük az osztrákokat. Egy nehéz pályán nem tudtunk úgy játszani, ahogy tudunk, ahogy kellett volna. Nem tudtuk kihasználni a helyzeteket, nagyon semmi sem jött össze.”
Gavalovits Sándor
