A hollandoktól elszenvedett történelmi kudarc után azonnal lemondott Egervári Sándor. Az MLSZ csütörtökön délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Győr – mondhatjuk – korábbi edzője irányítja a nemzeti csapatot a jövőben.
A címben szereplő idézetet bizonyára jól ismeri mindenki. Ami azt illeti, mi is külföldi edzőt vártunk volna, de legnagyobb döbbenetre nem ez következett be. A tények alább.
A Telkiben megtartott sajtótájékoztatót élőben közvetítette a Hír TV és az MLSZ TV is. Vági Márton nagy általánosságban beszélt az elmúlt három év eredményeiről, egy töréspontról, illetve, hogy olyan kapitányt választottak, aki ismeri a magyar futball múltját, jelenét. Eleinte külföldi kapitányban gondolkodtak, aki vezetett már világversenyen válogatottat. Csányi Sándor, a szövetség elnöke „Több szakemberrel vettük fel a kapcsolatot, tíz fölötti volt a külföldiek száma, akadtak közöttük felnőtt válogatottnál is sikereket elérő szakember. A külföldi kapitányok zöme hosszabb időt kért az eredményességre. A kiválasztás szempontjából előnyös, ha egy tehetséges, taktikailag magasan képzett magyar edző kerül a szövetségi kapitányi posztra.”
A szövetség honlapja terjedelmes indoklást ad arra a kérdésre, miért esett Pintér Attilára a választás: „Egervári Sándor vezetése alatt a magyar válogatott javított korábbi helyezésén. A szakvezető 2010-ben vette át a nemzeti csapat irányítását, amely a 2012-es Európa-bajnokság selejtezőin elért eredményével megszilárdította harmadik kalapos besorolását a nemzetközi mezőnyben. (Korábban hosszabb ideig folyamatosan a negyedik kalapból sorsolták a magyar csapatot a vb- és Eb-selejtezők küzdelmei előtt.) Tartósan javult a mieink FIFA-világranglista helyezése, nemzetközi presztízse is. Egy rövid ideig az előkelő 27. helyen is tartózkodott a magyar válogatott, amely később hónapokig a 30-35. hely környékén „állapodott” meg a listán. Az Eb-selejtezőn hosszú idő után először, várhatóan a 2. kalapból sorsolnak minket!
A szövetség vezetésének hosszabb távú szándéka az volt, hogy egy sikeres Egervári-korszak után idővel ambiciózus, felkészült, hiteles labdarúgómúlttal rendelkező fiatal edző kerüljön a nemzeti együttes élére. A vb-selejtezők záró mérkőzésein tapasztalt váratlan sikertelenség azonban cselekvési kényszerbe hozta a szövetséget. Október közepén a vezetés első körben nem talált olyan fiatal, mégis már eredményekkel rendelkező hazai szakembert, aki ne töltött volna be akkor fontos tisztséget, vagy ne rendelkezett volna élő szerződéssel. Ezért a szövetség a szélesebb piacot jelentő külföldi szakemberek felé fordította figyelmét, mint ennek az MLSZ elnöke sajtótájékoztatóján hangot is adott.
Amint azt a szövetség vezetése többször, több formában is hangoztatta, az esetlegesen külföldi kapitány választásával a cél többlettudás „importálása” lett volna. Egyidejűleg: a magyar labdarúgás iránti alázat, az utánpótlás-játékosok felkarolását is magába foglaló komplex szakmai munka behozatala. A magyar szövetségi kapitány pozíciója ma is vonzó munkakör, hiszen az MLSZ ezen időszakban mintegy húsz alkalmas, megfelelő tudással rendelkező szakemberrel került kapcsolatba. Volt, aki „bejelentkezett”, volt, akit a szövetség keresett meg, és olyan szakember is akadt, akit mások ajánlottak a szövetség számára.
E folyamat során hamar beigazolódott az a félelem, hogy a jövőbeli csapat lehetséges tagjainak megismerésére, a remélt eredményesség elérésére minden külföldi edző hosszabb időt kért a szövetségtől. Ez a jelenlegi helyzetben nem fogadható el, amikor – talán két felkészülési mérkőzést követően – szeptemberben már a 2016-os Eb-kijutás küzdelmeire készen álló csapattal kell rendelkeznie Magyarországnak. Ez önmagában elegendő érv volt a visszakozásra, amire ráerősített, hogy a komoly, felkészült külföldi szakemberek javadalmazási igénye, és az MLSZ fizetési hajlandósága között lényeges eltérés van. A szakemberek korrekt módon engedtek volna a Nyugat-Európában megszokottnak számító igényeikből, melyek erőfeszítések árán megfizethetőek lettek volna. Ugyanakkor a mai magyar labdarúgás gazdasági helyzetében, a jogos erkölcsi elvárások mellett a szövetség nem írhat alá felelősen nagyobb összegű szerződést.
Így az MLSZ vezetése visszatekintett a magyar szakemberek piacára, ekkor már azzal a gondolattal, hogy a szerződéssel rendelkező edzők között is válogat, és így került a figyelem előterébe a magyar labdarúgásban sikeres játékos- és még sikeresebb edzői karrierrel rendelkező szakember.“
Mindenki legnagyobb meglepetésére a kapitány szólításakor Pintér Attila, a Győri ETO vezetőedzője lépett a pulpitusra. Az elnök ismertette Pintér eredményeit. Majd a székfoglaló következett: „Nagy felelősség, köszönöm a bizalmat. Szeretnénk eredményesek lenni, azon leszünk, hogy ez sikerüljön. Edzőktől és játékosoktól sok áldozatot követel. Huszonhét éve jártunk világversenyen, a magyar futball és a közönség is megérdemelné, hogy n csak részsikereket kapjon. Hiszem, hogy a magyar futball rendelkezik olyan játékosokkal, akikkel ezt meg lehet valósítani. Mindig mondtam, h ezt csak hárman, négyen vagy öten szeretnénk, akkor nem sikerülhet. Minden edzőnek támogatnia kell ezt, hiszen a sikeres időszakokban az volt a jellemző, hogy sok mérkőzést játszottak, és sok időt tölthettek együtt. Köszönöm Antók Zoltánnak, aki sokat tett azért, hogy jó edzővé váljak. Köszönöm Tarsoly Csabának, aki féléves szerződésem ellenére elengedett Győrből. Köszönöm a játékosaimnak, akik hozzásegítettek az eredményeimhez, és köszönöm a családomnak, aki sok áldozatot hoz értem. Végül, de nem utolsósorban pedig a szövetségnek, aki magyar edzőben bízik. És nem hisz annak a külföldinek, aki csak ugródeszkának tekinti a magyar futballt, mert mi, vele ellentétben, igenis a szívünkön viseljük a magyar futball sorsát, jelenét és jövőjét. Mindenkit arra kérünk, hogy segítse a munkánkat, és felépíteni nekünk azt, akár a válogatottnál és a magyar futballban, amit elterveztünk.” – kezdte az új kapitány.
Az is kiderült, hogy Pintér Attila eredetileg határozatlan idejű szerződést kapott volna, ám ő 2016-ig, az Európa bajnokságig kérte. „Minden meccsen küzdünk a pontokért, amelyek a kontinensbajnokságra segítenek minket. Minden magyar labdarúgóra számítunk, aki a segítségünkre van. Így Huszti Szabolcsra is. Ha egy edző ilyen felkérést kap, nem lehet visszautasítani. Nyolcvan százalékban kész a stábon, de a többi megfelelő embert még meg kell találjuk.” – mondta el Pintér a szakmai felállásról.
„Azt nem szerettem volna kitűzni célnak, hogy nem jutunk ki. Mert akkor még én is leülhettem volna a padra. És még az is megtörténhet, hogy velem is kijutunk. Persze, semmire nincs biztosíték, hiszen még a sorsolást sem ismerjük.” – így Csányi Sándor, elnök.
Névjegy (forrás: mlsz.hu):
Pintér Attila
(1966. május 7., Salgótarján)
Játékosként:
Ifjúsági Európa-bajnok (1984) labdarúgó. 1986 és 1991 között 20 mérkőzésen szerepelt védőként a válogatottban és ezeken 3 gólt szerzett.
Az NB I-ben 224 mérkőzésen játszott és 20 gólt szerzett. Elsősorban a Ferencvárosban futballozott, de megfordult a belga Germinal Beerschot, a szlovákiai Dunaszerdahely, a BVSC, a Vasas, a Rába ETO és a Diósgyőri VTK csapatában is.
A Ferencvárossal egyszeres Magyar Kupa győztes (1991) és kupa-ezüstérmes (1989), kétszeres bajnoki ezüstérmes (1988-1989, 1990-1990).
Játékára a határozottság, a pontosság, szellemiségére a küzdeni tudás, a minden áron való győzni akarás volt jellemző.
Edzőként:
Játékos-edzőként kezdte szakvezetői munkáját, majd már vezetőedzőként dolgozott Sárváron, Celldömölkön, Pápán, Sopronban (ahol két időszakot is eltöltött), a Ferencvárosnál, a Vasasnál és két időszakban a Győri ETO FC-nél.
A Ferencvárossal megnyerte a 2003-2004-es bajnoki címet valamint a Szuperkupát és a 2004-es Magyar Kupa-döntőt. A Sopron csapatával (éppen az FTC ellen) hódította el a 2005-ös Magyar Kupát, a Győri ETO-val pedig a tavalyi idényben végzett az OTP Bank Liga első helyén, és a DVSC-Tevát legyőzve elhódította a Szuperkupát is.
Csak néhány tizenegyes választotta el attól, hogy elmondhassa, egyedüli magyar edzőként három egymást követő évben három különböző klub színeiben nyert Magyar Kupát, de végül a Vasassal alulmaradt a Fehérvár FC-vel szemben, 2006-ban. (2004 Ferencváros, 2005 FC Sopron).
2009-ben bajnoki bronzérmesként csapata, a Győr szerepelhetett az UEFA Európa Ligában, ahol kiejtette a szlovák Nyitra, a kazah Atariut és a francia Montpellier csapatát.