Vb-visszatekintő: a legagresszívabb torna a vb-k történetében – 1962

Cikksorozatunkban a futballtörténelem eddig megrendezett világbajnokságait vesszük sorra. A brazilok négy évvel ezelőtt feljutottak a világ trónjára, és nem is akartak onnan utána sem felállni.

1962. június 21.: A brazil Vavá megszerzi a győztes gólt Csehszlovákia ellen az 1962-es világbajnokság döntőjében a chilei Santiagóban.(Photo by Keystone-France/Gamma-Keystone via Getty Images)

A világbajnokságok történetének hetedik tornáját Chilében rendezték meg. A dél-amerikai ország két évvel a vb előtt bebizonyította, hogy valóban megérdemelten kapta meg a rendezés jogát. 1960 májusában a világ eddig mért legnagyobb, Richter-skála szerinti 9.5-ös földrengése rázta meg Chilét, ami szinte teljesen elpusztította a már elkészült épületeket, és az ország infrastruktúrájában is komoly károkat okozott.

A szervezőbizottság elnöke, Carlos Dittborn volt az, aki meggyőzte a FIFA-t arról, hogy így is képesek megrendezni a tornát, és Chile mindent megtett azért, hogy egy ilyen borzalmas esemény után is készen álljon a világbajnokságra. Dittborn ekkor elhangzott mondata a torna hivatalos szlogenje is lett: “Mivel semmink sincsen, ezért minden erőnkre szükség lesz, hogy mindent újjáépítsünk.” Ez így is lett, sikerült mindennel elkészülniük a kezdésig. Az elnök azonban nem érte meg, hogy lássa, mit hozott össze, mivel a világbajnokság nyitánya előtt egy hónappal elhunyt.

A visszamondások után 52 nemzeti csapat csapott össze a selejtezőben, hogy kijussanak a tornára. A szokásokhoz híven a címvédő és a házigazda automatikusan kvalifikálta magát a sorozatba, így még 14 hely volt kiadó, ami végül 10 európai, illetve 4 dél-, és közép-amerikai válogatott között oszlott el. A selejtezőn afrikai, ázsiai, illetve észak- és közép-Amerikai válogatottak is részt vettek, de bejutni nem tudtak. Ez volt az utolsó torna, melyen csak az európai és az amerikai kontinensről származó válogatottak szerepeltek. Bulgária és Kolumbia először szerepeltek a vb-n. A torna lebonyolítása most változatlan maradt: a 16 csapatot 4 fős csoportokba osztották, ahonnan az első két helyezett jutott tovább, ha pontegyenlőség volt, akkor rájátszás döntött.

Az 1962-es tornát tartják a vb történetének legdurvábbikának. Ezt jogosan hihetik, hiszen több súlyos sérülést is szenvedtek a játékosok: 1 orrtörés, 2 lábtörés, 6 bordatörés és számolatlan ízületi- és izomsérülés a vb mérlege. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy az amerikai és az európai játékvezetők szabályalkalmazása sokban különbözött, nem volt egységes rendszer, és sokszor tovább engedték a durvább szituációkat is.

1962. június 7.: Ken Aston angol játékvezető kiállítja az olaszok játékosát, Mario Davidet, miközben egy sérült chilei fekszik a földön Santiagóban, az Olaszország–Chile mérkőzésen. (Photo by Keystone/Hulton Archive/Getty Images)

A torna, és talán a vb-k történek legdurvább meccsét már a csoportkörben lejátszották, amit el is neveztek “santiagói csatának“. A chileiek megharagudtak az olaszokra, miután két újságíró egy cikkben leszólta az házigazda ország állapotát, a chileiek pedig nehezményezték mindezt. Chile nem értette, hogy egy ilyen hatalmas katasztrófa után miért nem arról írnak, hogy mennyi erőfeszítést tettek azért, hogy képesek legyenek mégis megrendezni a világbajnokságot. E két ország válogatottja már rögtön a második napon találkozott egymással, és a sértettség felülírta a játékot. Az Estadio Nacional több mint 60 ezres közönsége ráadásul nem csak győzelmet várt a házigazdától, hanem azt is, hogy semmisítse meg az olasz nemzeti csapatot. Először az olasz Giorgio Ferrinit állították ki a 8. percben, miután szétrúgta Honorino Landát, de nem akart lemenni a pályáról, ezért a rendőröknek kellett lekísérniük. Landa ezután Jose Altafinin törlesztett, de a játékvezető, az angol Kenneth Aston semmit nem ítélt, és ezután már teljesen kicsúszott a kezéből az irányítás. A 41. percben Mario David rúgott oda a chilei Leonel Sancheznek, aki erre egy balegyenessel válaszolt. David valahogy összeszedte magát és visszatért a pályára, majd amikor Sanchez közelébe ért, egy repülőrúgással fejbe rúgta, ezért viszont már kiállították. A második félidőben a szurkolók is “be akartak szállni a meccsbe”, ezért a rendőröknek a pályára kellett vonulniuk, hogy rendet tegyenek. A korábbi rúgást elszenvedő Sanchez is törlesztett, miután eltörte az olasz Humberto Maschio orrát, de még ezután is a pályán maradhatott. A mérkőzés végéig még kétszer kellett bevonulniuk a rendőröknek a folyamatos verekedések miatt, ám végül Chile a hajrában 2-0-ra megnyerte a mérkőzést, ami az olaszok kiesését is eredményezte. Az angol játékvezetőt a mérkőzés után hazaküldte a FIFA, majd később az ő javaslatára vezette be a szövetség a sárga és a piros lap rendszerét.

A csoportkörök ezen kívül simán lezajlottak, Magyarország csoportelsőként jutott tovább a negyeddöntőbe, ám ott 1-0-ás vereséget szenvedtek Csehszlovákiától. A házigazda az elődöntőig jutott, ott viszont kikapott a címvédő Brazíliától, akik már a csoportkörben elvesztették az előző világbajnokság sztárját, Pelét egy sérülés miatt. A másik ágon a csehszlovákok Jugoszláviával találkoztak, akiket nagyon könnyen legyőztek, így bejutottak a döntőbe.

A finálét 1962. június 16-án játszották a santiagói Estadio Nacionalban. A csehszlovák válogatott már a második döntőjét játszotta, és jól is indult számukra a találkozó, hiszen Masopust góljával megszerezték a vezetést, azonban nem örülhettek sokáig, hiszen két perc múlva kiegyenlítettek a brazilok. A 69. percig döntetlenre állt az állás, azonban ekkor a címvédő megszerezte a vezetést, majd a 78. percben Vavá góljával bebiztosította a győzelmét. Brazília négy év után ismét felülhetett a világfutball trónjára, a csehek pedig második fináléjukban szenvedtek vereséget.

A döntő összefoglalója IDE KATTINTVA tekinthető meg!

A magyarok is büszkék lehettek a torna után, hiszen Albert Flórián kapta meg az Aranycipőt 4 találattal. Mellette a chilei Leonel Sanchez, a szovjet Valentin Ivanov, a jugoszláv Drazen Jerkovic és a braziloktól Vava és Garrincha is 4 gólt jegyzett.

Az 1962-as chilei világbajnokság adatai:

Dátum: 1962. május 30. – június 17.

Győztes: Brazília Második: Csehország Harmadik: Chile Negyedik: Jugoszlávia

Résztvevő csapatok száma: 16

Résztvevők: Chile, Brazília, Csehszlovákia, Magyarország, Szovjetunió, Jugoszlávia, Anglia, NSZK, Svájc, Olaszország, Bulgária, Spanyolország, Argentína, Uruguay, Mexikó, Kolumbia

Házigazda: Chile

Helyszínek: 4 város: Santiago, Vina del Mar, Rancagua, Arica

Gólkirály: Albert Flórián (Magyarország), Leonel Sanchez (Chile), Valentin Ivanov (Szovjetunió), Drazen Jerkovic (Jugoszlávia), Vavá (Brazília), Garrincha (Brazília): 4

Összes nézőszám: 893.172 fő

Lejátszott meccsek száma: 32

Összesen lőtt gólok száma: 89

Gólátlag: 2,78 gól/meccs