A jövő hétvégén veszi kezdetét a magyar bajnokság (OTP Bank Liga) 2023-2024-es idénye, melyre a csapatok mellett természetesen a játékvezetők is készülnek…
Az mlsz.hu számolt be róla, hogy egy héttel az élvonalbeli szezonrajt előtt a hazai játékvezetők számot adtak felkészültségükről, és közösen készültek az új feladatokra. Az edzőtábor résztvevői már az UEFA játékvezetői bizottságának friss útmutatásai alapján készültek az idényre.
Elsőként múlt pénteken az NB III-as és a női NB II-es játékvezetők gyűltek össze, és végezték el az ilyenkor szokásos fizikai és elméleti teszteket a közös edzőtáborozásuk keretében. Az elméleti felkészítés része volt az OTP Bank Liga mérkőzésein rögzített, nehezebben megítélhető jelenetek elemzése is azzal a céllal, hogy minden területen egységes felfogásban vezessék a találkozókat a játékvezetők.
Az edzőtáborban az UEFA játékvezetői bizottságának friss útmutatásai alapján készültek az idényre résztvevők. Az európai szövetség fontos célja, hogy javítsa a labdarúgás és a játékvezetés megítélését, ennek érdekében külön kiemelte, hogy a sportszerűtlen viselkedés (akár a pályán lévő játékosok, akár a technikai zónában helyet foglalók részéről), a játékvezetők irányába mutatott tiszteletlen magatartás ellen szigorúan és következetes kell fellépniük a játékvezetőknek. Ahogy az UEFA útmutatója fogalmaz: Elérkezett a tisztelet ideje!
Az UEFA új útmutatást és értelmezést adott ki az egyes kezezéses szabálytalanságok, illetve ezek fegyelmezési szankciói tekintetében is. Mostantól a játékos testéről a nem természetes helyzetben tartott karjára pattanó labdát, vagy a saját játékostársról a nem természetes helyzetben tartott karra pattanó labdát nem fogják kezezés szabálytalanságnak minősíteni a játékvezetők. A kapura lövéseknél történő kezezéses szabálytalanságoknál az eddigiekben általánosan alkalmazott sárga lapos figyelmeztetések sem lesznek minden esetben szükségesek.
Az idei IFAB-szabályváltozások egyik legfontosabb eleme, hogy a tavalyi, katari világbajnokságon követett elvet alkalmazva, a gólörömök során eltelt időt hozzá kell adni a félidőkhöz, vagyis az előttünk álló idényben jelentősen nőhet a hosszabbítások átlagos időtartama. Érdekesség, hogy a VAR bevezetése óta lejátszott a 2 x 198 mérkőzésen mindkét évben átlagosan csak 1,6 perccel lettek hosszabbak a mérkőzések.
“Terítékre kerültek NB I-ben elkövetett játékvezetői és asszisztensi hibák, azzal a céllal, hogy tanuljunk belőlük, levonjuk a megfelelő következtetéseket, és a jövőben tovább csökkenjen a hibás ítéletek száma. Bár csak a hazai játékvezetés elmúlt tizenegy évéről rendelkezünk minden részletre kiterjedő elemzéssel, de nem túlzás kijelenteni, hogy az NB I-es játékvezetés történetében a 2022/23-as bajnoki évben fordult elő a legkevesebb súlyos hiba: összesen 17 ilyen eset történt. A VAR-rendszer bevezetése jelentős mértékben, több mint 70 százalékkal csökkentette az ebbe a kategóriába tartozó tévedések számát, az utóbbi évek javulása tehát egyértelműen a VAR hazai bevezetésének köszönhető. Más szempontból is eredményes bajnoki év áll mögöttünk, ugyanis az előző évhez képest mintegy 30 százalékkal csökkent a VAR-beavatkozások száma, valamint közel megfeleztük a hosszú ellenőrzések számát. A játékvezetői, ellenőri értékelések adatai alapján az NB I-ben működő játékvezetők kiemelkedő ellenőri osztályzatai 94 százalékkal nőttek, mindezen adatok vitathatatlanul igazolják, hogy jelentősen javult a hazai játékvezetés színvonala. Ez egyébként a Merkantil Bank Ligára is igaz, ebben a bajnokságban 43 %-kal kevesebb súlyos hiba történt annak ellenére, hogy itt nem használjuk a VAR-rendszert” – nyilatkozta az mlsz.hu-nak Hanacsek Attila, a Játékvezetői Bizottság elnöke.
