Magyar idő szerint csütörtökről péntekre virradóra veszi kezdetét az idei Copa América, melyen a szokásostól eltérően 16 csapat vehet részt: a tíz dél-amerikai ország mellett az észak-, és közép-amerikai térség hat legjobb együttese képviselteti magát…
(Photo by Megan Briggs/Getty Images)
Az először 1916-ban megrendezett dél-amerikai kontinenstornát, a Copa Américát (1975-ig Campeonato Sudamericano del Fútbol) másodszor rendezik meg Dél-Amerikán kívül, ismét az Egyesült Államokban. Legutóbb 2016-ban, a centenáriumi tornának volt az USA a házigazdája, melyet végül Chile nyert meg.
A Campeonato Sudamericano (Dél-Amerika-bajnokság) a legrégibb nemzetközi labdarúgótorna a világon. Az első kiírására 1916-ban került sor – 14 évvel az első világbajnokság előtt. A sportág ugyan az angoloktól indult, de a 19. század második felétől Dél-Amerikában is egyre jobban terjedt, országok közötti nemzetközi kontinenstornát is ott rendeztek először, és 1930-ban az első világbajnokságnak szintén Uruguay adhatott otthont.
A Copa América a világ- és az Európa-bajnokság után a harmadik legnépszerűbb nemzetközi futballtorna a világon, a kontinensbajnokságok közt a második legtöbb érdeklődőt vonzza.
Az eddigi 47 tornán a tíz dél-amerikai országból nyolc elhódította már a végső győztesnek járó trófeát, csak Ecuador és Venezuela nem nyert még soha. A 47 kiosztott aranyérem közül a legtöbbet Argentína és Uruguay gyűjtötte be, 15-15 alkalommal zárt az élen, míg Brazília kilencszer nyerte meg a bajnokságot, Paraguay, Chile és Peru két-két, Kolumbia és Bolívia egy-egy első hellyel büszkélkedik.
Argentína a 15 elsőség mellett 14 alkalommal volt második és ötször harmadik a tornán, 34 medáliával vezeti az éremtáblázatot. Uruguay az ugyanennyi első helyezése mellett hatszor kaparintotta meg az ezüst-, kilencszer a bronzérmet (30 dobogós helyezés). Brazília a kilenc arany mellett 12 második és hét harmadik hellyel bír, míg a kétszeres győztesek közül Paraguay hat, Chile négy, Peru egy alkalommal végzett a második helyen.
A 47 dél-amerikai kontinensbajnokság közül Uruguay 45, Argentína 43, Chile 40, Paraguay 38, Brazília 37 tornán vett részt.
A csoport: Argentína, Peru, Chile, Kanada
A címvédő Argentína a 2021-es Copa América megnyerése óta 2022-ben elhódította az Interkontinentális Szuperkupát és világbajnok lett, így az összes lehetséges cím birtokosaként várja a mostani viadalt. Lionel Scaloni csapata öt helyen változott a másfél évvel ezelőtti vb-győztes kerethez képest, néhány fiatalabb játékos csatlakozott, de a régi motorosok közül még mindig ott van a csapatkapitány Lionel Messi, az utolsó nemzetközi tornájára készülő Ángel Di María, vagy éppen a védelem oszlopa, Nicolás Otamendi. Az idén nyáron már a 37. születésnapját ünneplő Messi nem titkoltan azért folytatja válogatottbeli szereplését, mert megnyerték a katari vb-t és világbajnokként is szeretne pályára lépni az Albiceleste mezében. Az Inter Miamiban játszó klasszis egyelőre nem jelezte, hogy ez lenne az utolsó tornája, így akár a 2026-os vb-szereplése sem zárható ki. Papíron az argentin válogatott a torna legnagyobb esélyesének számít, nagy kérdés azonban, hogy a legutóbbi Copán és a vb-n sikerre éhes csapat ezen címek birtokosaként is tud-e annyira motivált lenni, mint korábban.
A “gauchók” mindhárom csoportellenfele kapitányt váltott a közelmúltban. Az argentinok első ellenfele az a Kanada lesz, amely a legutóbbi világbajnokságra 36 év után kvalifikálta magát újra. Azóta John Herdman elköszönt a válogatottól, a közelmúltban pedig Jesse Marsch vette át az irányítást. Az amerikai szakembernek az MLS-ben játszókból és néhány európai légiósból álló keretből kellene megfelelő csapatot gyúrnia, melynek vezéregyéniségei Alphonso Davies és Jonathan David lehetnek.
A dél-amerikai vb-selejtezősorozatban egyaránt gyengelkedő Peru és Chile ugyancsak új szövetségi kapitányt nevezett ki az elmúlt időszakban. A chilei válogatott irányítását éppen az a Ricardo Gareca vette át, aki 2015 és 2022 között a perui válogatottal ért el szép sikereket. Az argentin tréner megkezdte a keret megújítását, mert bár számít még olyan veteránokra, mint Claudio Bravo és Alexis Sánchez, ezzel szemben Arturo Vidal és Gary Medel már nem tagja az együttesnek. Az elmúlt időszakban gyengélkedő La Roja új erőre kaphat a rutinos szakemberrel. Hasonlóban reménykedik a dél-amerikai vb-selejtezősorozatban nyeretlenül sereghajtó Blanquiroja is, amely új kapitánya Jorge Fossati lett, de még csak felkészülési meccseken dirigált. A perui névsor legismertebb tagja a veterán Paolo Guerrero és Gianluca Lapadula lehet.
B csoport: Mexikó, Ecuador, Venezuela, Jamaica
A B csoport az egyetlen olyan négyes, amelyben csak olyan csapatok szerepelnek, akik korábban soha nem nyerték meg a tornát. A kiegyenlítettnek ígérkező csoportban várhatóan Mexikó és Ecuador csatázhat egymással az első helyért, de a másik két csapat is beleszólhat a továbbjutásért folyó küzdelembe. Jaime Lozano tavaly nyáron az Arany-kupa megnyerésével debütált a mexikói válogatott kispadján, azóta pedig egyre jobb csapatot formált a Liga MX-ben pallérozódó sztárokból. Nagy segítség lehet a honosított Julián Quinones, akinek ez lesz az első tornája a válogatottban, viszont a Feyenoordoban remeklő Santiago Giménez a válogatottban ezidáig adós maradt a gólokkal. Az idei Copa América rendezésétől gazdasági okok miatt visszalépő Ecuador házigazdaként akár titkos esélyes is lehetett volna, az amerikai helyszínen nehezebb dolguk lesz, de így is jó erőkből állnak. A spanyol Félix Sánchez által irányított csapat bátran támaszkodik fiatal játékosokra, miután egyre több labdarúgójuk szerződik az európai kontinensre és egyre erősebb csapatot alkotnak olyan kiválóságokkal, mint Moises Caicedo, Pervis Estupinán, Piero Hincapié és a hatalmas tehetség hírében álló Kendry Páez.
Ebbe a csoportba nyert besorolást a vb-selejtezőkön nagyszerűen teljesítő Venezuela, amely Fernando Batista vezetésével története első vb-szerepléséért küzd. A Vinotinto az elmúlt években utánpótlás szinten már nagyszerű eredményeket ért el, a felnőtteknél egyelőre azonban még kontinenstornán sem tudott tényező lenne, ezen most minden korábbinál nagyobb eséllyel változtathatnak. Jamaica válogatottja bár felvonultat jónéhány Nagy-Britanniában futballozó játékost, köztük Michail Antoniót és Leon Baileyt, csapatként nem számít túl erősnek, de ebben a kiegyenlített csoportban, bárkire veszélyes lehet.
C csoport: Egyesült Államok, Uruguay, Panama, Bolívia
Az idei Copa América és a 2026-os világbajnokság házigazdajáként az Egyesült Államok is szeretne maradandót alkotni ezen a tornán. A Team USA minőségi európai légiósokra épít, mint például Christian Pulisic, Giovanni Reyna, Weston McKennie vagy Timothy Weah, a felkészülési mérkőzéseken meglehetősen hullámzó teljesítményt nyújott. A támadósor erősnek tűnik, a labdakihozatalokban és a védekezésben azonban mindenképpen javulniuk kell. Gregg Berhalter együttesétől sokat vár az amerikai média, ha a végső győzelem legnagyobb esélyesei közé nem is sorolhatóak, de a legjobb nyolcba vagy a négybe bevárják őket a helyiek. A csoportból való továbbjutás pedig alighanem kötelező lenne.
A csoport favoritja a végső győzelemre is esélyes Uruguay lehet, amely Marcelo Bielsa irányítása alatt jelentősen megfiatalodott és egy kifejezetten egységes csapat benyomását kelti. A Celeste a vb-selejtezők során már Brazíliát és Argentínát is legyőzte, így a világbajnok mögött a második helyet foglalja el a kvalifikáció harmadánál. Edinson Cavani nem sokkal a torna előtt lemondta a válogatottbeli szereplést, viszont a rutinos argentin szakember még mindig számít Luis Suárezre, aki a korábbiakkal ellentétben már inkább a kiegészítő szereplő lehet. A gólokat első sorban Darwin Núneztől várhatják, akinek boldogulását többek közt Federico Valverde, Nicolás De La Cruz vagy Rodrigo Bentancur támogathatja. Ha az uruguayiak az eddig látott motivált játékukat hozzák és még további tudnak fejlődni, akkor minden esélyük meg lehet rá, hogy akár az aranyéremért is harcba szálljanak.
A tavalyi Arany-kupa-döntő után szerényebben muzsikáló Panama és a dél-amerikai térség leggyengébb csapatának számító Bolívia alighanem egymással küzdhet majd a harmadik helyért. A közép-amerikaiak erősebbnek tűnnek, de a jelenlegi formájukban nehezen elképzelhető, hogy akárcsak megszorongassák a csoport két nagycsapatát, míg Bolívia bár összeszokott csapattal készül, hatalmas lemaradásuk van játéktudásban az ellenfelekhez képest.
D csoport: Brazília, Kolumbia, Paraguay, Costa Rica
Az előző világbajnokság óta már a harmadik szövetségi kapitány irányítja Brazília válogatottját, és az előző kettőhöz hasonlóan, tulajdonképpen Dorival Júnior is csak egy beugró tűzoltó. A rutinos szakemberrel azonban kétségkívül markánsabb teljesítményt nyújt a Selecao, amely a kritikák keresztűzében egyfajta fiatalításba kezdett. Jónéhány változás történt a legutóbbi vb-n szereplő csapathoz képest, számtalan rutinos játékosra nem számítanak, Neymar és Ederson pedig sérülés miatt nem vehet részt a tornán. Így aztán fontos szerep hárulhat olyan tapasztaltabb labdarúgókra, mint Marquinhos, Danilo vagy Vinícius Júnior, de az új kapitány egyre több lehetőséget adott Endrick vagy éppen Sávio számára is, akik hosszabb távon is a válogatott meghatározó alakjai lehetnek. Noha egy brazil válogatottat egyetlen torán sem lehet kihagyni az esélyesek közül, papíron Argentína és Uruguay is erősebb náluk, azonban abból még profitálhatnak is, hogy ezúttal kevésbé nyomja őket az esélyesség terhe.
A brazilok csoportjában szerepel a Néstor Lorenzo két évvel ezelőtti kinevezése óta veretlen Kolumbia. A “kávékészítők” a dél-amerikai vb-selejtezősorozat egyedüli veretlen csapatának mondhatják magukat, és a Copa Américán is amolyan titkos esélyesek lehetnek, ha kitart a lendület. A kolumbiaiaknál is végbement egyfajta kötelező generációváltás, a csapat első számú sztárjának immár Luis Díaz számít. A Liverpool csillaga mellett a válogatottban James Rodríguez még mindig képes a legszebb napjait idéző formában játszani, mint ahogyan Rafael Santos Borré vagy Miguel Borja is nagy segítséget nyújthat. Egy elöl-hátul erős, egységes csapat benyomását keltik, akik adott esetben akár sokáig eljuthatnak az Egyesült Államokban.
Eközben Paraguay a közelmúltban nevezte ki Daniel Garnerót a kispadra, azonban egyelőre vele is csak szenvedtek a vb-selejtezőkön. Hiába foglalkoztatják Miguel Almirónt és Julio Enciscót, valamint egy sor olyan játékost, akik a dél-amerikai kontinensen jól csengő névnek számítanak, egyelőre csapatként nem funkcionálnak kielégítően. Costa Rica legnagyobb sztárja, Keylor Navas a közelmúltban mondta le a válogatottbeli szereplést. A karibi válogatott így jobbára az otthon játszókra épül és a csapategységben bízhat, ami azért előzetesen nem kecsegtet túl sok jóval.