Pénteken este rendkívül fontos világbajnoki selejtező-mérkőzést játszottak a mieink: Egervári Sándor legénysége Észtországban lépett pályára és aratott győzelmet! A három pont a legfontosabb, de a mutatott produkció hagyott némi kívánnivalót…
A találkozó elejétől kezdve a magyarok akarata érvényesült, jelentős nyomást gyakoroltak ellenfelükre Dzsudzsákék, s már a hatodik percben lehetőség nyílt a vezetés megszerzésére: Gera Zoltán baloldali beadására Koltai Tamás remekül helyezkedett és mintegy öt méterről, ajtó-ablak ziccerben fejelt mellé a győri játékos. Ritkán látott nagy helyzet maradt ki! A folytatásban is inkább a vendégek irányították a játékot, az észtek inkább rögzített helyzetekből, valamint távoli kísérletekkel próbálkoztak, de komolyabb veszélyt nem jelentettek Bogdán Ádám kapujára. A huszonhetedik percben ismét nagyon közel kerültek a piros mezesek a gólszerzéshez, azonban Koltai kapura lövését nagy bravúrral kitolta Sergei Pareiko kapus a bal alsó sarokból – igazán szép jelenet volt, kár érte, hogy kimaradt a helyzet!
Az első játékrészben nem született gól, és bár alapvetően a magyar csapat dominált a pályán és több helyzetet alakított ki, az igazsághoz hozzátartozik, hogy kellő koncentrációval illő lett volna már az első felvonást követően előnnyel levonulni a pályáról. Az említett, hatodik percbeli szituáció nagyon bosszantó volt, és erősen kérdéses volt, kialakulhat-e még ahhoz hasonló esély az észtek kapuja előtt. Ezen kívül – az egész mérkőzésen – a megszokottnál és az érthetőnél jelen sorok írója szerint több technikai hiba és kommunikációs félreértés volt. Gondolok itt például Korcsmár védekezésben elkövetett hibájára, amikor a dekoncentráltsága miatt gólveszélyes támadást vezethettek Operék, de sokszor a támadásvezetések is meglepően lassan fejlődtek ki – ezzel is saját maguknak megnehezítve a gólhelyzet kialakítását. Ennek ellenére természetesen az volt a legfontosabb, hogy a második felvonásban sikerüljön valahogy kivívni a győzelmet – annak mikéntje csak másodlagos volt!
Nos, a második félidő minden – magyar – igényt kielégítően kezdődött: az észt középkezdést követően megszerzett labdával a bal oldalon megindult Dzsudzsák Balázs és az alapvonal közelében beadással próbálkozott a Dinamo Moszkva játékosa. A labdát első ízben kifejelte a hazai védelem egyik tagja, azonban az a középen álló Hajnal Tamás elé került. A mérkőzésen éppen ötvenedik válogatottságát ünneplő középpályásnak – aki egyébként a Vfb Stuttgart profija – még arra is volt ideje, hogy toljon egyet a labdán, majd rendkívül okosan és technikásan elcsavart a kapu jobb oldalába. Éppen úgy történt a kivitelezés, hogy annak ellenére sem volt esélye a balti állam hálóőrének, hogy nem volt kifejezetten erős lövés. Nagyszerű momentum volt! 0-1! Érdekes módon a bekapott gól nem feltüzelte, hanem kissé megzavarta, eltompította a hazaiakat, a következő tíz percben gyakorlatilag szinte a pályán sem volt Tarmo Rüütli alakulata, azonban ezt nem tudták kihasználni Szalaiaék. Ha már a magyar csatárról beszélünk, az összecsapás nagy részében nem tudott igazán sokat hozzátenni a játékhoz, ezért nem jelentett volna meglepetést, ha a helyére állt volna be Szabics Imre. Ennek ellenére Gera jött le, vagyis azon ritka alkalmak egyike volt, amikor az előny tudatában sem kezdtek el azonnal visszalépni és a területet átadni az ellenfélnek a magyar válogatott játékosai. Talán a jövőre nézve is hasznosítható elképzelés lehet!
A meccs nagy része a magyarok akarata szerint alakult, azonban az utolsó percben kis híján kártyavárként omlott össze az addig felépített rendszer: a nyolcvanhatodik percben a tizenhatos jobb széléről középre passzolta a labdát a házigazda valamelyik játékosa, ami meg is talált egy csapattársat, s bár a lövést Bogdán remekül hárította, a kipattanó Oper elé került. Nagy szerencsénkre azonban kivárt egy ütemet a válogatott gólrekordere, így vissza tudott érni a magyar portás – nagyon forró jelenet volt és hálásak lehetnek a társak Bogdánnak! Néhány perccel később szintén kis híján nagy helyzetbe kerültek a vendéglátók, de az indítás hosszúra sikeredett. A zord időjárás ezúttal szerencsét hozott a magyaroknak, ugyanis, ha nehezen is és nem túl közönségszórakoztató játékkal, de győztek a fiúk és így megőrizték az esélyt a csoportban a második hely megszerzésére! Az persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy kedden a törökök ellen valószínűleg többet kell majd mutatni, ha pontszerzésben gondolkodik a szakvezetőség és a játékoskeret, de joggal bízhatunk benne, hogy a következő napokban sikerül fejlődni és előrelépni! Szurkoljunk kedden is a magyaroknak!
Észtország – Magyarország: 0-1 (0-1).
Az észt válogatott felállása: Pareiko – Kruglov, Morozov, Rahn, Sisov – Kink (Vunk, 87.), Lindpere, Vassiljev, Puri (Mosnikov, 69.) – Ojamaa (Purje, 52.) – Oper.
A magyar válogatott felállása: Bogdán – Kádár, Mészáros, Juhász, Varga – Koltai (Gyurcsó, 84.), Korcsmár Elek, 61.), Gera (Szabics, 79.) – Dzsudzsák, Hajnal – Szalai.
Szerző: Budai Levente
