Három játékos is búcsút intett a Ferencvárosnak, köztük Zeller Dóra, aki Németországban folytatja pályafutását. A zöld-fehérek vezetőedzőjét többek között erről is kérdeztük. Természetesen szóba kerültek az erősítési tervek is.
Büszke “neveltjére”, Zeller Dórára Dörnyei Balázs. – fotó: fradi.hu
– Néhány napja került nyilvánosságra, hogy a csapat egyik legjobbja, Zeller Dóra a Bundesligában folytatja. Miként fogadtad a hírt?
– Egyrészt nagy örömmel, hiszen a közösen végzett munkánk elismerése, ha egy játékosunk ilyen lehetőséghez jut. Illetve ha valaki minden szempontból megérdemelt egy ilyen lehetőséget és alkalmas is erre a kihívásra, akkor az a mai Ferencvárosból egyértelműen Zeller Dóri. Jó adottságú, szorgalmas, kiváló mentalitású, éretten gondolkodó, intelligens sportoló. Másrészt nem árulok el nagy titkot azzal, ha elmondom a társai, és én is megkönnyezem majd a „búcsúpartyját”, de jelenleg még Magyarországon ez az élet rendje.
– Korábban többször is említetted, hogy jó szellemiségű, fejlődő társasággal dolgozhatsz, mennyire lesz nehéz pótolni Dórát?
– Természetesen nehéz lesz, de nem megoldhatatlan. Nagyon sok tehetséges fiatal játékosunk van, – bár Dóri is csak épp elmúlt 19 éves – aki átveheti tőle a jelképes „staféta botot”. Aki ott volt az utolsó szombathelyi mérkőzésünkön, az a saját szemével is láthatta, hogy milyen kiváló teljesítményt nyújtott például a 17 éves Horváth Boglárka épp Dóri kedvenc szerepkörében.
– Milyen útravalóval szolgáltál számára, mi az, amit hasznosítani tud a kinti két éve alatt?
– Egyrészt egészen biztos vagyok benne, hogy több lesz, mint 2 év és nem csak azért, mert közben egyetemre is jár majd Németországban, másrészt még nem köszöntünk el igazából végleg egymástól, így szeretném majd vele megosztani az „útravaló” gondolataimat.
– Egy edző munkájának elismerése is egy ilyen lehetőség, a te esetedben is megáll ez a tétel?
– Mint fentebb említettem már, természetesen igen. Nagyon büszkék lehetünk erre a „nagylányra”, de legalább annyira elismerés illeti azokat a játékostársait is Dórinak, akik támogatása és munkája nélkül most nem állhatna egy ilyen lehetőség kapujában. Ő egy olyan ember, akinek ezt nemigen kell elmagyarázni.
– Térjünk át egy kicsit kényesebb témára. Két kulcsember is a címvédőben folytatja. A hírek szerint lejárt a megállapodásuk, volt-e valami előjele, hogy távoznak, illetve mennyire ért váratlanul az átigazolás ténye?
– Két fiatal, tehetséges játékosról beszélünk, de azt gondolom erős túlzás még kulcsemberként gondolni rájuk. Valóban lejárt az amatőr szerződésük és mindketten úgy döntöttek, hogy a bajnokcsapatban folytatják pályafutásukat. Igazából más-más okból, de egyáltalán nem lepett meg a távozásuk. Diószegi Fanni tavasszal már nem tudott biztos helyet kiharcolni magának a kezdőcsapatban, az MTK-ban pedig erre talán több esélyt látott, míg Zsanett és az őt körülvevő közeg kezdett egy kicsit külön „államként működni az államban”, amely helyzet már nemigen volt tovább fenntartható a csapat érdekeinek sérülése nélkül. Mindkettejük esetében úgy gondolom, hogy mindkét fél számára helyes döntés volt békében elválni és új utakra lépni. Sok sikert kívántam a lányoknak pályafutásuk folytatásához.
– A három távozón kívül lesznek-e, akik máshol folytatják?
– Brazil játékosunk Giovanna De Oliveira hazautazott és még képlékeny, hogy nálunk folytatja-e pályafutását. Igazából csak az én döntésemen múlik marad-e. Király Bianka több játéklehetőség reményében az Astra HFC-ben folytatja pályafutását. Kiemelném, hogy esetében a két klub között rendkívül korrekt egyeztetésre és ügymenetre került sor, ami nem túl jellemző kis hazánkban. Bia ügyes, szorgalmas játékos és jó ember, így remélem megtalálja a számítását. Ha pedig nem, akkor szeretettel várjuk vissza a Ferencvárosba.
– Az erősítési tervekkel kapcsolatban hallani külföldi labdarúgók érkezéséről, erről lehet-e tudni már konkrétumokat?
– Valóban megállapodás közeli helyzetben vagyunk két kiemelkedő képességű külföldi válogatott labdarúgóval, valamint egy szintén válogatott magyar játékossal, de amíg nincsenek aláírva a szerződéseik, addig várnánk a nevek bejelentésével. Fontosnak tartok két dolgot megemlíteni: Az egyik, hogy nagy mozgásra nincs szükségünk a játékoskeretben, mert bármikor nyúlhatunk a nálunk nevelkedő lányokhoz, míg a másik fontos dolog, hogy csak olyan játékost igazolunk le, aki mentalitásban, játéktudásban, intelligenciában, viselkedésében egyaránt jó példát képes mutatni fiatal játékosaink számára.
– Ennek függvényében mire számíthatunk a csapattól a következő idényben?
– A Ferencváros rutinosabb, egységesebb, erősebb szellemiségű csapat lesz ebben a bajnoki évben. Ez egészen biztos. A munkánk feltételei a klubnak köszönhetően folyamatosan javulnak, így egyértelműen az a célunk, hogy mindkét versenysorozatban döntőt játszunk. Feltétlenül hiszek és bízom a csapatomban, mert tudom, hogy ezek a lányok mindenki másnál hajlandóak több áldozatot hozni fejlődésük érdekében és mindenki másnál képesek többet dolgozni, hogy elérjük közös céljainkat. Többször mondtam már és most is vallom: Itt a Ferencvárosban, különleges helyen, egészen különleges emberekkel van szerencsém együtt dolgozni a játékosaim személyében és ennek előbb-utóbb meg kell hogy legyen az eredménye.
Gavalovits Sándor
